A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium diákjai olyan zárt közösséget alkotnak, amelyre kevés példa akad a XXI. század elején. A Diákönkormányzatnak elő kell segítenie, hogy ez a közösség erősödjön, reflektálnia kell a diákságot ért kihívásokra, és kritikusan kell szemlélnie a diákéletet.

            A Diákönkormányzat különösen fontosnak tartja, hogy jelen Szervezeti és Működési Szabályzat alapján, az önkormányzatiság elveinek alkalmazásával a gimnázium életének szervezésében az iskola vezetőségével és a tanári karral együttműködve felelősséggel részt vállaljon.

 

1.§ A Diákönkormányzat a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium tanulói által létrehozott érdekképviseleti szerv, amely a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény által meghatározott jogokkal és feladatkörrel rendelkezik. Tevékenységét a jogszabályokkal és az iskolai szabályzatokkal összhangban, demokratikus elvek alapján végzi.

 

2.§ (1.) A Diákképviselet a Gimnázium keresztény szellemiségét tiszteletben tartva, összetartó, az iskoláját szerető közösséggé szeretné formálni az itt tanuló diákokat.

(2.) Célja és feladata a diákok érdekképviselete, az iskola belső és külső kapcsolatrendszerének építésében és ápolásában való közreműködés, a diákság tájékoztatása, valamint, hogy anyagi lehetőségeihez mérten támogassa az iskola rendezvényeit, a kulturális és a sportéletet.

 

 

 

 

3.§ (1.) A Diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - az alábbi kérdésekben rendelkezik döntési joggal:

a)      saját Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása;

b)      saját működésének, munkájának, az iskola tájékoztatási rendszerének megszervezése;

c)      tisztségviselőinek megválasztása;

d)      a Diákönkormányzat rendelkezésére álló anyagi eszközök felhasználása;

e)      tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezése;

 (2.) A Diákönkormányzat dönt tisztségviselőinek megválasztásáról.

 

 

4.§  A Diákönkormányzat egyetértési joggal rendelkezik a következőkben:

a)      az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása jogszabály által meghatározott kérdések. Ezek egyebek között: a Diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása, a tanulói véleménynyilvánítás rendszere,

b)      a Házirend elfogadása, módosítása

c)      a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása;

d)      az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása

e)      az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok,

f)        a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje,

g)      a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséghasználat, eszközhasználat, költségvetési támogatás és egyéb szükséges feltételek biztosítása,

h)      diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása,

i)        a mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje,

j)        a szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei meghatározása,

k)      a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái meghatározása,

l)        a tanulók jutalmazásának elvei és formái meghatározása

m)    a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei meghatározása

n)      a szülők és a közérdekű tájékoztatása formáinak meghatározása,

o)      mindazok a kérdések, amelyek meghatározásában a Diákönkormányzat egyetértési jogát jogszabály előírja,

p)      egyéb jogszabályokban meghatározott kérdések.

 

 

5.§ A diákképviseletnek véleményezési joga van:

(1.)A fenntartó megkeresésére az intézmény:

a)      megszüntetése, átszervezése

b)      feladatainak megváltoztatása

c)      nevének megállapítása

d)      igazgatójának megbízatása, illetve annak visszavonása

e)       költségvetésének megállapítása és módosítása tárgyában hozott döntés során.

 

(2.) az iskola, kollégium vezetésének megkeresésére

a)      az érettségi írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével és beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával kapcsolatos döntése során,

b)      tankönyvvásárlási támogatás rendjével kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt.

            (3.) a nevelőtestület megkeresésére:

a)      a tanév helyi rendjének elfogadása előtt a tanulókat érintő programok tekintetében,

b)      a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásakor,

c)      az iskolai sportkör működési rendjének magállapításakor,

d)      a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor,

e)      a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor,

f)        a tanulói pályázatok és versenyek meghirdetése, megszervezése során,

g)      a tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítése és elfogadása során,

h)      a napközibe, tanulószobára, kollégiumba való felvétel elveinek meghatározása során,

i)        az intézményi minőségirányítási program elfogadása előtt,

j)        a tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során a kötelezettségszegés súlyáról, illetve az eset megítéléséről,

k)      a tanulók nagyobb közösségét érintő, bármilyen tartalmú döntés meghozatala során. A nagyobb közösség fogalmát minden iskolának a házirendben kell meghatároznia.

 

 

 

6.§ (1.) A diákképviselet legfelsőbb döntéshozó fóruma a Diákközgyűlés (továbbiakban: Közgyűlés), amelyen a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium minden diákja részt vehet. A Közgyűlés választja a Küldöttgyűlés (továbbiakban: KG) képviselőit.

(2.) A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A Közgyűlés továbbá rendkívüli ügyek megtárgyalására ül össze, ha ezt a KG-elnök javaslatára a Küldöttgyűlés és Választmány is támogatja. A Közgyűlést ekkor a Küldöttgyűlés elnöke hívja össze, legalább két héttel előre tájékoztatva az érintetteket a Közgyűlés helyéről, időpontjáról és a Közgyűlés napirendjéről.

(3.) Az üléseket a KG-elnök vezeti. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a véleménynyilvánítási alkalmon a diákság 2/3-a jelen van. Döntéseit abszolút többséggel hozza.

            (4.) A Közgyűlésnek lehetősége van diákszavazás formájában közvetlenül véleményt nyilvánítani, ha olyan kérdésben kell dönteni, ahol ezt jogszabály írja elő vagy ha erre a Küldöttgyűlés felkéri.

            (5.) A diákközgyűlés közvetlen döntése a diákszavazás, amely a következő módon zajlik: A szavazásra kerülő kérdésről a szavazást megelőzően legalább két hétteltájékoztatni kell a diákságot. A diákszavazás lebonyolításáért a Küldöttgyűlés elnöke felel. A szavazás hitelesített szavazócédulákkal történik. A szavazást osztályonként kell elvégezni osztályfőnöki óra vagy más egyéb program keretében, ha az osztály 2/3-a jelen van. A szavazócédulákat egy független szavazatszámláló bizottság őrzi meg és összesíti, amelyet a Küldöttgyűlés delegál. A szavazócédulákat a Küldöttgyűlés elnöke és a választmányi képviselők jelenlétében összesítik. Az eredményről KG-elnök számol be a diákságnak. A szavazás akkor eredményes, ha a szavazók abszolút többsége az egyik lehetséges válaszra voksol.

 

 

7.§ (1.) A diákképviselet döntéshozatali fórumainak második szintje a Küldöttgyűlés. A KG-képviselőket az egyes osztályok delegálják. Minden osztálynak lehetősége van öt képviselő megválasztására. Ha a megválasztott képviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, a Küldöttgyűlés elnöke új választást ír ki a megüresedett hely betöltésére.

            (2.) Az osztályok Küldöttgyűlési képviselőinek megválasztására december elején kerül sor. A választás akkor érvényes, ha az osztály 2/3-a jelen van. A választás titkos. Mindenki öt diákra adhatja szavazatát, kevesebb ember jelölése lehetséges, ha valaki többet jelölne, szavazata érvénytelen. A választás után az osztályfőnök, vagy egy diák összesíti nyilvánosan a szavazatokat. A választás végeredménye szerint az öt legtöbb szavazatot kapott diák lehet Küldöttgyűlési képviselő. Az öt megválasztott diák helyben nyilatkozik arról, hogy vállalja-e a megbízatást. Amennyiben valamelyik jelölt nem vállalná, akkor a sorban következő legtöbb szavazatot kapott diák veszi át a helyét. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot kapott jelöltek között új választás keretében kell dönteni.

(3.) A választások lebonyolításáért a leköszönő Küldöttgyűlés elnöke (továbbiakban: ügyvivő elnök) a felelős, aki az újonnan választott KG első üléséig a posztján marad.

 

8.§ (1.) A Küldöttgyűlés a közgyűlés felhatalmazása alapján gyakorolja a diákönkormányzat döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogait.

(2.) A döntéseit titkos szavazással hozza meg abszolút többséggel, kivéve azokban a kérdésekben, ahol az SzMSz másként vagy a KG szabályzata rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a Küldöttgyűlés elnökének a szavazata dönt.

 

9. § A Küldöttgyűlés a következő feladatok ellátásáért felelős:

 

 

 

10.§ (1.) A Küldöttgyűlés elnökének megválasztása az első KG-ülésen történik. A választások lebonyolításáért a leköszönő Küldöttgyűlés elnöke a felelős. Elnöknek minden KG-képviselő választható. Eredményes választáshoz az első fordulóban 2/3-os, az azt követő fordulókban pedig abszolút többséget kell elérni. Az így megválasztott jelölt helyben nyilatkozik arról, hogy vállalja-e a tisztséget. A KG-elnök nem választható választmányi taggá.

(2.) KG-elnök feladatai:

a)      Összehangolja a KG és a Választmány munkáját

b)      Irányítja a Küldöttgyűlés munkáját.

c)      Szavazat nélküli tagja a Választmánynak.

d)      Javaslatokat gyűjt a soron következő KG-ülésre.

e)      A választmány javaslatai alapján összeállítja a KG-ülés napirendjét.

 

(3.) A KG-elnök akadályoztatása esetén feladatköreit a Választmány elnöke látja el.

 

 

11. § (1.) A munkacsoportok és megbízottak megbízási területeit a Küldöttgyűlés állapítja meg. A munkacsoportok a Választmánynak tehetnek javaslatot a feladatkörüket érintő kérdésekben. A megbízottak választása a KG-elnök megválasztásához hasonlóan történik

(2.) A munkacsoportokba önkéntes jelentkezés alapján kerülnek a képviselők. A megbízottak és a munkacsoportok mandátuma meghosszabbítható, és a lejárta előtt el is vehető. Ha a Küldöttgyűlés úgy határoz, visszahívhatja megbízottait, vagy feloszlathatja munkacsoportjait.

 

 

12.§ (1.) A Küldöttgyűlés üléseit a KG-elnök hívja össze, a munkarend valamint a Választmány munkájának figyelembevételével, legalább az ülés előtt három nappal.

(2.) A Küldöttgyűlést félévente legalább kétszer össze kell hívni. Mindenképpen össze kell hívni, ha a Választmány, vagy a KG képviselők egyötöde ezt kezdeményezi a KG elnökénél.

 

13.§ A diákképviselet operatív irányító szerve a Választmány.

 

 

14.§ (1.) A KG döntési jogának tiszteletben tartásával az iskola vezetése előtt a Diákönkormányzatot a Választmány képviseli.

            (2.) A KG felhatalmazása alapján kezeli az anyagi javakat, elkészíti a Diákönkormányzat éves költségvetését és erről a KG-nak éves beszámolót készít.

(3.) A Választmány legfontosabb feladata, hogy a munkacsoportok, megbízottak munkája alapján javaslatokat dolgozzon ki a Küldöttgyűlésnek.

 

 

15.§ (1.) A Választmányt a KG választja oly módon, hogy minden osztály egyenlően képviseltethesse magát. Választmányi tag csak az lehet, aki tagja a Küldöttgyűlésnek. Minden KG-képviselő választható választmányi tagnak.

 A választmányi tagokat a Küldöttgyűlés egy évre választja meg.

            (2.) A Választmányi tagok megválasztására az első KG ülésen kerül sor.

(3.) A Választmány az első Küldöttgyűlési üléstől számítva legkésőbb két héten belül összeül, és megválasztja a Választmány tisztségviselőit. Ez a KG elnökének megválasztásával azonos módon történik.

 (4.) A Választmányban a felmerülő kérdéseket nyílt szavazással és egyszerű többséggel döntik el. Szavazategyenlőség esetén a választmányi elnök szavazata dönt. Bármely képviselő kérésére kötelezően titkos szavazást kell tartani.

 

16.§ A Választmány határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van. A Választmánynak legalább kéthetente össze kell ülnie. A választmányi tagok csak személyesen élhetnek szavazati jogukkal.

 

17.§ (1.) A Választmánynak három állandó tisztségviselője van: Elnök, alelnök, jegyző.

a)      Összehívja és vezeti a Választmány üléseit

b)      Minden Küldöttgyűlési ülésen valamint rendszeresen írásos formában (pl.: iskolaújság) beszámol a Diákképviselet tevékenységéről

c)      A Diákönkormányzat anyagi javainak kezelését illetően elszámolási kötelezettsége van

d)      Az iskola vezetése előtt és külső fórumokon képviseli a Diákönkormányzatot

e)      A Választmány ülései között intézi a diákképviseletet érintő ügyeket

f)        Kapcsolatokat épít és fenntart más iskolák diákjaival, diákszervezeteivel.

g)      A jegyző, alelnök visszahívására javaslatot tehet

h)      A diákképviselet nevében az aláírási jogot az elnök gyakorolja

 

(2.) A Választmány elnökének akadályoztatása esetén az alelnök látja el a felsorolt feladatokat.

a)      A Diákönkormányzat által szervezett programok szervezése, lebonyolítása

b)      Az ideiglenes elnöki funkciók ellátása az elnök lemondása esetén

a)      Dokumentálja a Választmány üléseken elhangzottakat

b)      havonta eljuttatja az elnöknek a jegyzőkönyveket,

c)      A jegyző feladata, hogy a Diákönkormányzatot Segítő Személlyel együtt pontos számadást vezessen a Diákönkormányzat pénzügyeiről, amelyről kéthavonta a Választmány elnökének, félévente pedig az iskola vezetésének készít kimutatást.

 

 

 

21.§ (1.) A Diákönkormányzat bevételi forrásai a jogszabályok alapján:

a)      A fenntartó évi hozzájárulása

b)       pályázatok útján szerzett bevételek

c)      Egyéb, gazdasági tevékenységnek nem minősülő forrásból származó bevételek

(2.) A diákképviselet pénzügyeiért az elnöknek elszámolási kötelezettsége van. A Választmány jegyzője félévente kimutatást készít az iskola vezetésének a pénzügyekről. A diákképviselet vagyona a Diákmozgalmat Segítő Személy kezelésében van. A Választmány elnöke tőle kérhet ki pénzt, ő pedig minden pénzmozgást aláírásával ellenjegyez.

            (3.) Az éves költségvetés kialakítása, az éves beszámoló elkészítése a Választmány feladata, Az éves költségvetés és az éves beszámoló elfogadása a Küldöttgyűlés feladata. A Választmány a költségvetés keretei között jogosult a szükséges pénzügyi döntések meghozatalára.

(4.) Pénz felvételére a költségvetés keretei között a Választmány elnöke jogosult a Választmány határozatára alapján. A Diákmozgalmat Segítő Személy a pénzmozgást megtagadja, ha annak célja a Házirendbe vagy más jogszabályba ütközik.

 

 

 

22.§ (1.) A Diákönkormányzatot segítő személyt a Diákönkormányzat választja titkos szavazással. Visszahívásáról fél év után lehet szavazni.

(2.) A Diákönkormányzatot segítő személy minden választmányi ülésen jelen lehet tanácskozási joggal, amelyre a Választmány elnöke meghívja. A Diákönkormányzat vagyonát ő kezeli, aláírásával ellenjegyez minden pénzmozgást. A Diákönkormányzatot segítő személy feladata, hogy közvetítsen a Diákönkormányzat és az iskola vezetése között, valamint tanácsokkal lássa el a Diákönkormányzatot.

(3.) a Diákönkormányzatot képviseli a tantestület előtt.

(4.) Összekötő szerepet játszik az Iskola vezetősége és a Diákönkormányzat között.

(5.) Ellátja az elsődleges törvényességi felügyeletet a Diákönkormányzat tevékenységével kapcsolatban.

(6.) Támogatja a Diákönkormányzat széleskörű jogérvényesítését.

(7.) Beszámol saját tevékenységéről a Diákönkormányzat előtt.

 

 

 

 

23.§ (1.) A diákképviselet egyik legfontosabb feladata, hogy elősegítse önkormányzati elveken alapuló működését, és támogassa a diákság kezdeményezéseit. Ennek fontos előfeltétele a diákság tájékoztatása.

Ezért ha erre lehetőség van, a Választmány elnöke minden iskolaújság számban számoljon be a diákképviselet munkájáról. Amennyiben lehetséges, kerüljön kiadásra egy a Diákképviselet éves munkáját összefoglaló különszám is.

(2.) A Választmány illetve a Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, kivéve, ha a KG illetve a Választmány elnöke másként nem határoz.

 

 

24.§ (1.) A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium iskolaújsága autonómiát élvez a Diákönkormányzat keretein belül. A lapot érintő minden kérdésben a szerkesztőség dönt, a Pannonhalmi Zsemle Alapszabályának rendelkezései értelmében. Főszerkesztőjét a szerkesztőség javaslatára a Küldöttgyűlés bízza meg.

(2.) Bármely KG-képviselő kérhet bizalmi szavazást az iskolaújság főszerkesztője ellen. Ha ezt a Küldöttgyűlés 2/3-a támogatja, az iskolaújság szerkesztőségének legkésőbb egy hónapon belül új javaslatot kell tennie a főszerkesztő személyére.

 

 

2007. szeptember 10.