Friedrich List és hatása Kossuth Lajosra
Friedrich List és hatása Kossuth Lajosra
A magyar reformkor politikai küzdőterén jelentős súlya volt a gazdasági fejlődés kérdésének s azon utak keresésének melyek elősegítették azt. Míg Széchenyi István elsősorban a Smith-i klasszikus iskola képviselője volt, Kossuth Lajosra a történeti iskola s azon belül is különösképpen Friedrich List német közgazdász hatott. Esszémben List gazdaságfelfogását, főbb munkásságát s röviden Kossuthra s ez által a magyar reformkorra való hatását szeretném bemutatni.
A téma megközelítése érdekében tudnunk kell, hogy a Smith féle liberális gazdaságfelfogás, melyet klasszikus iskolának is hívhatunk s melynek fontos jellemzője a szabad verseny intézménye valamint a laissez-faire politika-ami az állami beavatkozást veti el, egybeesik az úgynevezett történeti iskola születésével, melynek első jelentős alakja Alexander Hamilton volt. Hamilton javasolja elsőként az amerikai ipar védővámokkal való óvását, amit jellemző List is átvesz.
A klasszikus és a történeti iskola közti kettősség oka a nemzeti gazdaságok különbségében rejlik. Amíg Anglia a korban már túlesett az ipari forradalom első s második hullámán is, s a fejlett gyáripar jellemezte, addig a később induló országok, mint Németország s az Amerikai Egyesült Àllamok jócskán lemaradásban voltak Angliával szemben, s iparukat veszélyeztette az angol áruk dömpingje. Ezen lemaratottabb országokban fogalmazódik meg a liberális gazdaságfelfogást bíráló s elsősorban a protekcionizmusra építő valamint a nemzeti gazdaságpolitika megvalósítását szorgalmazó gazdaságfelfogás.
E protekcionista gazdaságpolitika kiteljesítőjének a német Friedrich Listet tekintjük, s a nemzeti keretek között történő, állami irányítással végrehajtott iparosítás programjának megfogalmazóját[1], valamint a modern német közgazdaságtan megalapítóját tiszteljük benne. List kezdeti korszakára jelentősen hatott a szabadkereskedelmi felfogás, azonban már viszonylag korán vallja, hogy a német ipart a belső vámok eltörlésével s külső védővámok megszabásával kell segíteni. Miután a német egység propagálása miatt otthonát, Württemberget elhagyni kényszerül, Amerikában telepedik le s ismerkedik meg a szintén a szabad kereskedelemről értekező Hamilton nézeteivel.
Friedrich List fiatal korában
Ezek hatására vált az amerikai védvámrendszer s az állami beavatkozás fő szorgalmazójává. Az «Outlines of the American political economy» című művében fogalmazta meg nézeteit s e művéért Amerikai díszpolgárságban részesült. Mint nagykövet tért vissza Németországba ahol, az amerikai vasútépítés méreteitől s annak a gazdaságra való hatásától lenyűgözve, szorgalmazta a német vasútvonalrendszer kié pitését. Egymással szoros összefüggésben tekintett a belső vámhatárok leépítésére s a vasút forradalmára. Sokrétű publicisztikai tevékenysége révén[2],[3] melyekben a gazdaságra való előmozdító hatást hangsúlyozd sikerült meggyőznie a német államok vezetőit az első szabad vasútpályák megépítéséről.
Már az eddigiekből is beláthatjuk, hogy List a német egység következetes híve volt s szerepe a gazdasági egység megteremtésében szintén jelentős s érdemes ismernünk.
A bécsi kongresszus által széttagoltságban meghagyott államok között több formában is felmerült a gazdasági egységesítés s a különböző kis feudális jellegű államok egységbe fogása. Poroszország már 1819-ben megszüntette a belső vámokat, a kis államok egységesítése céljából. Ez azonban csak kis lépés volt egy nagy úton. Nagy akadálya volt e folyamatnak a porosz előretöréstől fel kis országok ellenállása. Az egységes vámterület kié pitése csak lépésről lépésre haladt előre. Sok diplomáciai vita megoldása után sikerült csak vámunióban egyesíteni a német államok egységét.
Friedrich List nagyszabású agitációja a Zollverein mellett aligha lett volna elégséges, ha az érvelésében s a gazdaság igényeiben a vámunió nem járt volna együtt a vasútépítés megindulásával. A vasút terjedése pedig a gyáripar elő-mozdítását vonta önmagával. E vámunió megszületésében már politikai elképzelések is mutatkoztak, amik a német történelem egyik legmeghatározóbb pillanatához vezettek, a német egység kimondásához. A Zollverein hatására Európa szívében egy iparosodott terület vált egységesebbé, s ami a belső piacot illeti Németország fejlődése előtt nem volt akadály.[4]
Azonban Németország nem szálhatott versenyre Angliával s annak olcsó tömegáruival. A vámunió megszületése egybeesett a vámvédelem gondolatával is, aminek szintén Friedrich List volt Fő hirdetője. List hangsúlyozta, hogy a lemaradástól szenvedő német ipart, amíg nem éri el az angol fejlettségét védvámokkal kell óvni a fejlődés elősegítése érdekében. azonban azt is vallotta, hogy miután megerősödött képes lesz már a szabad versenyre. Hatására az 1840-es évek során valóban emelkedtek a textil- és vasáruk vámjait.
Írói munkásságának fő darabja a «Das nationale System der politischen Ökonomie». Ebben foglalja össze a már említett nézeteit. Védvámok, állami beavatkozás szorgalmazása, a gazdaság alapjának a nemzetállamot tekintette s bírálta a Smith féle liberalizmust azzal, hogy a modell csak a fejlett országok számára előnyös, a kevésbé fejletteket visszafogja s egyenesen káros rájuk.
További fontos művet is köthetünk nevéhez: Valójában ő volt a ma Rotteck és Welcker nevéhez kötött Staatslexikon ötletadója. Több szócikket is irt a kor egyik legmeghatározóbb tudományos művébe mely a korai német liberalizmus összefoglaló alkotása.
List 1846-ban járt Magyarországon is ahová ekkorra eljutottak nézetei s Kossuth révén a mindennapi gazdaságpolitika, sőt a védegylet révén a mindennapokba is bejutottak. Kossuthra elsősorban a védővámok lehetőségének politikája volt nagy hatással, melyet a német közgazdász már 1842-töl konzekvensen képvisel a politikában. Felismerte a védővámok szükségességét a nemzetgazdaság védelme érdekében s harcot indított azok bevezetésére. Ez érthető is, hiszen a klasszikus közgazdaságtant nemzeti alapon és az elmaradott országok szempontjából kritizáló tanok jó táptalajra leletek a reformkorban.
A kormányzat azonban elutasította a reformtábor követelését, mire az ellenzék a magyar áruk védelmére létrehozta a védegyletet. A tagok becsületszavukra vállalták, hogy hat éven keresztül magyar áruk vásárlásával segítik az itthoni ipart. A Védegylet gazdasági eredményekkel nem annyira, mint inkább a reformpárt egyesítésével büszkélkedhetett.
Grósz Ákos, XI.A.
[1] List, Friedrich : A politikai gazdaság nemzeti rendszere, 1841
[2] List, Friedrich:Das deutsche Eisenbahnsystem als Mittel zu Vervollkommnung der deutschen Industrie, des deutschen Zollvereins und des deutschen Nationalverbandes überhaupt, 1841
[3] List, Friedrich : Über ein sächsisches Eisenbahn-System als Grundlage eines allgemeinen deutschen Eisenbahn-Systems, 1833
[4] vö. Henderson, W.O.: The Rise of German Industrial Power 1834-1915, 1975
Felhasznált Irodalom:
1. Friedrich List: A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere, 1841
2. Berend T. Iván- Ránki György: Európa gazdasága a 19. században, 1987
3. Berend T. Iván- Ránki György: A Magyar gazdaság 100 éve, 1972
5. Henderson, W.O.: The Rise of German Industrial Power 1834-1915, 1975
