Festetics Györgyről bátran beszélhetünk úgy, mint egy nemzeti eszmében gondolkodó, a saját népének jobbat akaró személyről. Az életrajzából is látszik, hogy vagyonának nem pusztán haszonélvezője, hanem igyekezett befektetni és okosan gazdálkodni vele. Természetesen mint minden ember, ő is igyekezett a saját érdekeit is figyelembe venni. Példának vehetjük, hogy nagy birtokai voltak, és azok korszerű és hatékony megműveléséhez szakképzett gazdatisztek kellettek. Olyan gazdatisztek, akik meg tudtak felelni a kor követelményeinek. Ehhez olyan iskolát kellett alapítania, ahol a mezőgazdaságot tudományos szinten művelték. Az iskolaalapítással azonban már kilépett a gazdaságfejlesztés területéről, és bátran állíthatjuk, hogy a szakértő emberek képzésével a nemzetet is építette. A jövőre gondolt, és a magyarság gazdaságának fejlődését máig meghatározóan lendítette fel a Georgikon révén. Érdekes személyiség, akinek életrajzából is kiderül, hogy megtalálta azt a munkát, amiben kedvét lelte, előnyére vált, és megtalálta a saját útját Magyarországon.

Festetics György 1755. január 1-jén született Ságon (ma Simaság), Sopron megyében. A magyarbarátságáról híres horvátországi Turopoljéből származó Festetics (eredetileg Ferstetich) család a 17. században telepedett meg Magyarországon, és házasság révén először Tolna, majd Somogy és Fejér megyékben szerzett birtokokat. A 18. század elején Keszthelyen több földesúr osztozott. Festetics György nagyapja, Festetics Kristóf a legnagyobb birtokostól, Pethő Jánostól vásárolta meg az ő részeit 1739-ben. Kristóf fiát, Festetics Pál főispánt, aki Mária Terézia feltétlen híve volt, a királynő 1772. évben a magyar kamara elnökévé nevezte ki, és grófi rangra emelte. Pál fia, Festetics György 1768-tól 1775-ig a bécsi Teréziánumban tanult, majd ennek elvégzése után szülei kívánságára a magyar kamaránál, később pedig a horvát királyi tanácsnál helyezkedett el, hogy közigazgatási és pénzügyi gyakorlatot szerezzen, és így alkalmassá váljon magas rangú állami hivatal betöltésére. A testőrírók kora ez, amikor a bécsi magyar arisztokrata ifja elindítják a magyar felvilágosodást. Ebben a szellemi környezetben formálódik az ifjú György szemlélete is.

A hivatalnoki élet azonban nem tetszett neki, ezért 1778-ban katonai pályára lépett. 1790-ben ezredével Pesten állomásozott, amikor a júniusban összehívott országgyűlésen, mint főrendnek, neki is joga volt személyesen megjelenni a Felsőtábla ülésein. A hadseregben ismerkedett meg a későbbi magyar jakobinus Laczkovics Jánossal. Őt később a Martinovics-féle összeesküvés leleplezése után lefejezték. Laczkoviccsal benyújtottak egy kiáltványt, amelyben a korszak erős németesítő törekvéseivel szálltak szembe, azt kérvén, hogy a magyar ezredek béke idején mindig az országban legyenek állomásoztatva. E folyamodvány benyújtása véget vetett Festetics katonai pályafutásának. Először letartóztatták és több hétig fogságban tartották, majd egy németalföldi (belgiumi) ezredhez, később pedig Milánóba vezényelték. Mivel elvesztette az uralkodó bizalmát, és ezt éreztették is vele, 1791-ben nyugdíjazását kérte. Keszthelyre, birtokainak központjába vonult vissza.

Keszthelyre történő visszavonulása után kezdett bele intenzíven birtokai teljesítményének fokozásába. Mivel visszavonult Keszthelyre, sikerült példát mutatni honfitársainak arra, hogy egy közélettől eltávolodó főúr is lehet aktív részese Magyarország megújításának. Felkereste Nagyváthy Jánost, és megkérdézte tőle, hogy elválalná-e a birtokai igazgatását. Nagyváthy elfogadta a kérést. Hat évig volt az udvarnál gazdaságvezető. Felismerte, hogy a keze alatt dolgozó gazdatiszteknek hiányos a szakismeretük. Ezért az utasításokat, szabályokat, amelyeket kiadott, a gazdatiszteknek is le kellett másolniuk és el kellet sajátítaniuk. Ezeket később kérdez-felelek alapon, számon kérte tőlük. Ez a didaktikai módszer a korban igen elterjedt káté-műfajt veszi alapul, amelyet Martinovics is használt.

 

Nagyváthy jónak látta egy olyan intézmény felállíttatását, amely mezőgazdasághoz értő embereket nevel, akik már úgy mennek dolgozni, hogy minden szaktudásuk megvan ahhoz, ami munkájuk elvégzéséhez szükséges. Az intézetet Festetics kivitelezhetőnek találta és a megvalósításához kikérte a kor nagy tudósainak: Mitterpacher Lajosnak, Tessedik Sámuelnek, Kitaibel Pálnak a véleményét. 1797-ben pedig létrehozta az intézményt, a Georgikont. Tanárként megemlíthetjük Pethe Ferencet, aki szintén elismert szakember volt. Ő szerkesztette az első magyar gazdasági szaklapot, a Vizsgálódó Magyar Gazdát. A Georgikon és mellette működő tangazdaság igyekezett a kor legfejlettebb technikáit alkalmazni.

A gimnáziumnak a megalapítása is Festetics Györgyhöz fűződik, aki katolikus volt. Ez azért érdekes, mert katolikus létére református gimnáziumot alapított. A korban ez volt az egyetlen középiskolája Somogynak. Elsőként Jakab József nevét említhetjük meg, ő volt az első tanító.

Az iskola a város címerében is szerepel. 1797-ben, amikor a Georgikon létrejött, Nagyváthy, Csurgóra költözött, és belekezdett az iskola szervezésébe. Kiemelkedő költőnk, Csokonai, levelében azt kéri Festetics Györgytől, hogy alkalmazza őt valamelyik iskolájában.1799-ben Festetics ennek a kérésnek eleget is tesz. Májusban a csurgói gimnázium tanárává teszi. Patrónusként azonban Bécstől való félelmében 1800-ban megrótta, amiért a diákok egy előadáson elénekelték Csokonai színdarabjában a Rákóczi nótát. A megrovás után Csokonai kénytelen elmenni.

Festetics György a magyar irodalom felemelkedése érdekében rendezte meg a Helikoni ünnepeket, egy amúgy a németektől átvett hagyományt. Évenként február 12.-én, I. Ferenc születésnapján, és május 21.-én, a Georgikon vizsgaidőszaka végén tartották. A gróf mindig meghívta a megyékben lévő birtokos urakat, valamint tudósokat, írókat. Az ünnep nagyban hozzájárult a korban nyelvünk felemeléséhez. A gróf Kisfaludy Sándort és Kazinczy Ferencet, az akkor nem túl jó barátságban lévő írókat is igyekezett kibékíteni. A Helikon ünnepek napjainkban is megrendezésre kerülnek.

Dolgozatom végére nem véletlen tettem a Festetics-kastélyt. György életét, érdemeit vizsgálva, ha ránézünk a Festetics-kastélyra, egy barokk, diadalmas, optimista, fejlődésre kész korszak épületét látjuk. Ezt az eszményt valósította meg Festetics György is. A kastélyt a Pethő-birtokon rommá vált várkastély helyére kezdte építetni Festetics Kristóf 1745-ben. A kastély középső részének mostani formájára való átalakítása, HofstadterKristóf rajzai alapján készült. A kastély épületegyüttesét csak a 1800-as évekre sikerül teljesen elkészíteni. Minden évben sok kulturális eseménynek ad helyet. A kastély fenntartására, és a mellette lévő park fejlesztésére a turizmusból származó pénz adja az anyagi hátteret.