1996-ban ünnepelte a Pannonhalmi Főapátság fennállásának 1000. évfordulóját. Erre az alkalomra idelátogatott többek között II. János Pál pápa is. Dolgozatomban megpróbáltam a millenniumi ünnepség eseményeit, leginkább a pápalátogatást egy egyszerű, újságokból tájékozódó ember szemével nézni, napi-, esetleg heti- vagy havilapokat forrásként használva.

Pannonhalmára 996-ban érkeztek az első bencések, ennek 1000. évfordulójára az apátságot újjáépítették.[1] A felújításra, amire 1979 óta készülnek, eredetileg 270 millió forintot szántak.[2] Az építkezést el is kezdték 1984-ben,[3] szakértők szerint viszont „1,2 milliárd forintra lenne szükség” az épületegyüttes teljes megújulásához.[4] A rekonstrukció során „értékes régészeti leletek is előbukkantak”.[5] A millenniumi ünnepségek 1996. március 21-én, Szent Benedek ünnepén kezdődtek, és november 11-ig, Szent Márton ünnepéig tartottak.[6] A „Mons Sacer – Pannonhalma 1000 éve” c. kiállítást Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg,[7] novemberig 200 ezer belföldi és külföldi látogató járt Pannonhalmán.[8]  Az ünnepségsorozat programjai közül kiemelendő II. János Pál pápa látogatása (szeptember 6–7.) és a keresztény egység napja (szeptember 14.), amikor III. Schenoudah kopt pápa, Alexandria pátriárkája járt Pannonhalmán.[9]

II. János Pál pápa előtt egyetlen alkalommal járt Magyarországon a katolikus egyház feje: IX. Szent Leó pápa 1052-ben, Pozsonyban, amikor I. András király segítségül hívta III. Henrik német-római császár támadásának megakadályozására.[10] II. János Pál pápa korábban egy alkalommal, 1991-ben Magyarországon járt. Ismételt meghívását „Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát kezdeményezte”,[11] ugyanekkor meghívták II. Alekszij orosz pátriárkát is, hogy Magyarországon, egy, az egyházszakadás előtt alapított monostorban, Róma és Moszkva között félúton történjen meg a pápa és a pátriárka találkozója. Göncz Árpád köztársasági elnök 1995-ben „vatikáni látogatása alkalmával (február 9.) hivatalos meghívást tolmácsolt a pápának”,[12] majd azt március 28-án írásban erősítette meg.11 Göncz Árpád szerint „a meghívást a pápa természetesen elfogadta”,[13] a Vatikán pedig „II. Alekszij részvétele esetén hajlandó a találkozóra.”[14] A pápa 1995 novemberében levélben közölte, hogy 1996 júniusában reményei szerint Magyarországra látogat.[15] Január 15-én a Vatikán „közölte, hogy nem Pannonhalmán kerül sor II. János Pál pápa és II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkájának tervbe vett találkozójára.”[16] A pápalátogatásnak még januárban ki lett tűzve a konkrét időpontja: „II. János Pál pápa június 20-án érkezik Pannonhalmára, ott tölti az éjszakát, majd 21-én egy Pannonhalma és Győr közötti hatalmas mezőn tart szentmisét.”[17] Horn Gyula miniszterelnök közölte, hogy „ha az időpontban változás történik, abban szerepet játszik a pátriárkával való találkozás lehetősége”.[18] A találkozót később tényleg elhalasztották, az új időpontot április 19-én az apostoli nunciatúra jelentette be: „A magyarországi apostoli munciatúra [sic] pénteken hivatalosan közölte, hogy II. János Pál pápa szeptember 6-án érkezik hazánkba, és 7-én utazik haza.”[19] A szeptemberi időpontot az olasz hírügynökség is úgy értékelte, hogy a halasztás „a találkozóra való készség jelzése Moszkvának”.[20]

A pápa látogatásának végleges programját június 12-én hozták nyilvánosságra. Ekkor még „II. János Pál és II. Alekszij orosz pátriárka lehetséges pannonhalmi találkozóját Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta, mert a magyar főpapok meghívólevelére eddig még nem érkezett válasz.”[21] A bécsi Kathpress katolikus hírügynökség július 2-i értesülése szerint „II. János Pál pápa és II. Alekszij pátriárka nem találkozik szeptemberben Magyarországon.”[22] Ennek ellenére a júliusi „programban lévő kétórányi »lyuk« azt a feltételezést erősíti, hogy a Vatikán nyitva hagyja a katolikus egyházfő és II. Alekszij moszkvai pátriárka pannonhalmi találkozójának lehetőségét.”[23] A találkozó végül mégsem jött létre, mert „az orosz ortodox egyház feje a szent szinódus tagjainak többségi akaratát elfogadva két napja [1996. júl. 18.] lemondta a szeptember 6-7-ére tervezett pannonhalmi találkozót.”[24]

A pápa látogatását rengeteg biztonsági intézkedés előzte meg, mivel a „pápa a világ legveszélyeztetettebb személye” volt 1996-ban.[25] Júliusban például egy nemzetközi kongresszust tartottak Győrben, ahová meghívták a korábban a pápát fogadó országok rendőrségeinek képviselőit.[26] Szeptember 5-én megtartották a biztosítás főpróbáját, ami rendben zajlott le.[27] A pápalátogatás alatt a kijelölt területeken tilos volt az alkoholfogyasztás és a hulladékok tárolása, a környező utcákban parkolási tilalmat rendeltek el, az ott engedély nélkül tartózkodó autókat elszállították.[28] A két nap alatt összesen 3555 rendőr vett részt a biztosításban.[29] Győrben, az ipari parkban külön oltárt állítottak fel a mise számára. Ennek keresztjét augusztus 22-én áldotta meg Pápai Lajos megyés püspök,[30] majd azt daruval emelték be a helyére.[31]

A pápa Ferihegyre érkezett repülőgéppel, itt köszöntötte őt többek között Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök.[32] Innen helikopterrel Pannonhalmára repült, ahol a sportpályán szállt le. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát társaságában a pápamobilról integetve indult fel a főapátságba, ahol a bencés közösség, valamint bencés diákok várták. Itt a közösséggel együtt ebédelt, majd találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Utána meglátogatta az idős és beteg szerzeteseket a Szent Adalbert otthonban.[33] Este hét órakor a pápa részt vett a vesperáson a pannonhalmi bazilikában. A bencés közösségnek intézett beszédében kihangsúlyozta, hogy „legyetek éberek és figyelmesek »az idők jeleinek« a fürkészésében, az Úr iránti alázatos engedelmesség megtartásában, hogy az üdvösségnek helyesen értelmezett üzenetét eredményesen adjátok tovább”.[34] Bár korábban közölték, hogy „II. János Pál pápa […] beszédeinek csak egy részét fogja maga elmondani: a magyar nyelv kiejtési nehézségei miatt egy magyar »kisegítő« fogja a beszédek többi részét nevében felolvasni”[35], a német RTL televízió hírül adta, hogy „a pápa pénteken este a pannonhalmi vesperás közben a kimerültségtől […] rosszul lett, a ceremóniát egy magyar főpapnak kellett befejeznie.”[36] A pápa rosszullétét Várszegi Asztrik főapát is cáfolta.[37]

 

Másnap a pápa misét tartott a győri Ipari parkban, mintegy 150 ezer ember előtt.[38] A misén a plébániákon előrendelt ingyenjegyekkel lehetett részt venni. A Szentatya szentbeszédében kiemelte, hogy „ne engedjétek, hogy kedveteket szegjék a gazdasági és társadalmi nehézségek, a munkanélküliség, sokak elszegényedése, a hit nélkül felnőtt nemzedék erkölcsi érzékének megfogyatkozása.” A mise végén ötszáz főből álló kórus énekelte el a pápai és a magyar himnuszt. Utána a pápa a győri püspöki palotában Horn Gyula miniszterelnökkel találkozott, majd a püspöki karral beszélgetett. Több tanácsot is megfogalmazott a vallási élet fellendítésére: „Képezzetek ki szakembereket a modern kommunikációs eszközök használatára. Nagy segítség lesz egy katolikus rádió is, amely biztosítja, hogy az egyház szava eljusson a hívekhez az egész ország területén.”32 Az esti órákban helikopterrel érkezett vissza Ferihegyre, ahonnan repülővel indult vissza Rómába.

Meglepően sok szó esett a pápa étkezéséről a sajtóban. Miután a pápát nem kísérte szakács,[39] az ételeket Pannonhalmán, a „gyönyörű krómacél berendezésű konyhában”[40] a Gundel étterem készítette el. „Bár a pápa mindent megeszik”, és csak a túl fűszeres ételeket nem kedveli,[41] problémát jelentett, hogy érkezése péntekre esik, így ekkor húst nem tálalhatnak fel. Amikor tálalni akarták a pincérek az ételeket, a lift elromlott, így az ebéd a negyedórás várakozás alatt kihűlt.[42] A pápa nevetett a malőrön.[43] Több újságcikk is kritizálta, hogy miért nem kifejezetten magyar ételeket adtak a pápának.

Az újságokban sok helyen lehetett olvasni a Szentatya egészségéről, egyrészt a tévesen felröppent hírek miatt, miszerint a pápa a pannonhalmi vesperáson rosszul lett, másrészt mivel a pápa ellen elkövetett 1981-es merénylet következtében II. János Pálnak márciusban és augusztusban bélfertőzése volt, az emiatt szedett antibiotikumok pedig gyengeséget okoznak.[44] Göncz Árpád a pápával való személyes találkozója után úgy nyilatkozott, hogy „1991-es magyarországi látogatása óta a katolikus egyházfő testben öregedett ugyan, de szelleme változatlanul friss”.[45]

A keresztény egység napját a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én tartották. Ebből az alkalomból Pannonhalmára látogatott III. Shenoudah kopt pápa, Alexandria pátriárkája.[46] Az ökumenikus istentisztelet után Michel van Parys chevetogne-i apát tartott előadást, majd a Weiner-Szász Kamarazenekar adott hangversenyt.

Hosszú, de érdekes munka volt végigolvasni több száz újságcikket, összefüggéseket keresni az egyes események között. A fent említettek, illetve a kifejezetten „bulvártémák” (például a helikopter-pilótával vagy a szakáccsal készített interjú, II. Alekszij elcserélt ajándékával kapcsolatos cikkek) mellett több komolyabb téma is felmerült az újságokban, például az építkezések és a pápalátogatás anyagi vonzata, azonban nem találtam egybehangzó, komolynak tekinthető információkat ezzel kapcsolatban, így ezt a témát nem tudtam rendesen megvizsgálni. Mivel csak a nyomtatott sajtót használtam fel kutatásomban, így az információk hitelességét nem ellenőriztem, ehelyett a források megnevezését tartottam szem előtt.