7. A 98%-os különadó esete
Előzetes kérdések:
Mi az a végkielégítés?
Mi az adó jogi fogalma?
Mi az az utólagos normakontroll?
Az eset: A második Orbán-kormány külön hangsúlyt helyez a leköszönő vezetők végkielégítése feletti kontrollra. Éppen ezért egy alkotmánymódosítással (70/I (2) bek.) már 2010 nyarán előkészítette az alkotmányos hátterét a júliusban elfogadott, a végkielégítéseket sújtó 98%-os különadónak. Az alkotmányos háttér ellenére az AB 2010. október 26-án megsemmisítette. A kormánypárt ezért felvetette az AB hatáskörének szűkítését, konkrétan a népszavazásra nem bocsátható kérdések alkotmánybírósági vizsgálatának kizárását.
Vonatkozó jogszabály:
Alkotmány 70/I. § (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.
Mit jelent a visszamenő hatály tilalma?
Megsérti-e ezt az Alkotmány?
Az AB a magántulajdon védelmére továbbra is hivatkozik, hiszen a „külön mértékű kötelezettség” még szolgáltat alapot kisajátításra. Felhívja továbbá a figyelmet, hogy a „jó erkölcs” alkotmányban megjelenő morális-szubjektív kategóriája és a törvényben konkrét számszerűséggel objektíven meghatározott végkielégítések csoportja nem esik egybe. (1268/B/2010. AB hat)
A kormánypárt válasza: A Lázár Viktor nevéhez kötődő – mára ígért, de be nem nyújtott – alkotmánymódosító javaslat szerint az Alkotmánybíróságnak nem lesz felhatalmazása arra, hogy határozatot hozzon olyan kérdésekben, amelyekről az alkotmány szerint nem lehet népszavazást tartani. Ilyenek a költségvetési tételek, az adók, az illetékek és a vámok. „Ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor az Alkotmánybíróságnak sincs ehhez joga.”
Hogyan lehet indokolni a költségvetés kontroll alóli mentesítését?
Milyen ellenérvek lehetségesek?
„Korábban soha nem volt még példa arra, hogy egy kormány ne fogadta volna el az Alkotmánybíróság valamelyik döntését. A kormányoldal most mégis ezt tette, sőt sokkal tovább ment: támadást indított az Alkotmánybíróság és a népszavazás intézményei ellen. Azok ellen az alkotmányos intézmények ellen, amelyek a köztársasági elnökkel közösen a legfontosabb ellensúlyai a mindenkori kormánynak, amelyek biztosítják, hogy legyen bármilyen erős a központi hatalom, uralma egyben a jog és a törvényesség uralma is legyen.” (LMP-MSZP nyílt levél a Köztársasági Elnökhöz)
„Az a meggyőződésem, hogy a választói akarat teljesítése soha nem gyöngít egy demokráciát. … A választási ígéret betartása mindig a demokráciát erősíti.” (Lázár János – Fidesz)
Mire hivatkozik az egyik és mire a másik idézet?
Hogyan oldható fel a népszuverenitás és a jogállamiság ellentéte?
És mit tehet az AB?
Lehet-e alkotmányellenes egy alkotmány?
Az AB állásfoglalása:
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a demokratikus jogállam egyik fontos intézménye és garanciája, fő feladata az Alkotmány, az alkotmányosság és az állampolgárok alapvető jogainak védelme.
A magyar Alkotmánybíróság hatásköre a jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tekintetében megegyezik más európai országokban alkotmánybíróságként elismert szervezetekével.
A jogszabályok utólagos felülvizsgálata során az alkotmánybíráskodásnak két fő követelménye van. Az egyik, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályozási tárgyára tekintet nélkül, a másik, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisíthesse. A hatályos Alkotmány alapján az Alkotmánybíróság utólagos norma-felülvizsgálati jogosítványa megfelel ennek a két feltételnek. Az Alkotmánybíróság határozata továbbá – feltétel és időkorlátozás nélkül – mindenkire nézve kötelező.
Az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka. A hatáskörök megváltoztatásának tervével kapcsolatban az Alkotmánybíróság továbbá azt is megjegyzi, hogy a törvényhozásnak még az alkotmánybírósági felülvizsgálat alól kivont területeken is számolnia kell az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága által végzett ellenőrzés lehetőségével.
Budapest, 2010. 10. 28.
Mire utal a kiemelt rész? (Honnét idéz?)
Milyen érvet hoz az AB a második bekezdésben?
Miért lehet fontos ez az érv?
„Két fő követelménye van” – és aztán három következik. Miért kell hangsúlyozni: „mindenkire nézve kötelező”?
Jogpozitivizmus: (pono 3 posui positum) Jog az, ami jogszabályi formát ölt. Minden további vizsgálódás, jogon kívüli mérce részlehajlást eredményezne.
Természetjog: a jog és a jogérzék képes a természetből, az emberségből olyan általános elveket megfogalmazni, amelyekre a jogrend épül.
Jogpozitivista-e, avagy természetjogias az állásfoglalás?
Mi történhet, ha az AB ebbe az irányba indul?
Kitekintés: Amennyiben elfogadják az alkotmánymódosítást, és azt (esetleg!!!) az AB nem likvidálja, az AB már nem vizsgálhatja a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok alkotmányellenességét. De ki dönt arról, hogy egy jogszabály az effajta tilalom hatálya alá esik-e? Eddig a népszavazási tilalmi eseteket az OVB vizsgálta, amelynek fellebbviteli fóruma az AB volt. Nyílván, ha más testület fellebbviteli fórumaként is, de az AB ilyen végső hatáskör-megállapító joga megmarad (kvázi - jogadó jog) A kérdés tehát megint csak: vajon lehet-e korlátozni az AB hatáskörét anélkül, hogy végleg ki ne üresítenék azt?
