A Felsőház esete
Jogesetek elemzése
Jogtörténet – A magyar törvényhozás
10. A Felsőház esete
Pénteken (2010. december 12) tudományos konferenciát tartottak a Parlament Felsőházi termében egy esetleges kétkamarás magyar parlament terveiről. Salamon László, az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság elnöke 2008-ban írt egy cikket arról, hogy érdemes elgondolkozni a kétkamarás parlamenten, legutóbb pedig egy októberi Magyar Nemzet-interjúban beszélt erről. Az interjúban azt mondta: „A második kamara a pártelvű első kamara kontrolljaként működhetne, így a parlamenten belül is érvényesülne a hatalommegosztás eszméje”.
Mikor épült a Felsőházi terem?
Mit fejez ki a Parlament épülete?
Miket hallottál az új alkotmány szabályozási elveiről?
Mit jelent a „parlamenten belüli hatalommegosztás”?
Az Országgyűlés kétkamarás parlament. … A második kamara (felsőház vagy szenátus) külön törvényben meghatározott összetételű testület. E törvénynek biztosítania kell a legjelentősebb társadalmi súllyal rendelkező egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztestületek (Magyar Tudományos Akadémia, kamarák), egyetemek, kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek képviseletét, továbbá a területi érdekek megjelenítését megyei önkormányzatok reprezentációja, vagy a megyékben közvetlenül választottak útján. A törvény tegye lehetővé a tudományos, kulturális és politikai élet legkiemelkedőbb személyiségeinek a második kamarába történő korlátozott számú delegálását az államfő által. …
A második kamarát a képviselőház törvényben meghatározott döntéseivel szemben egyszeri vétójog illeti meg. A költségvetés és annak végrehajtásáról szóló törvények elfogadása, illetve a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdések eldöntése csak a képviselőház hatáskörébe tartozik. (Magyarország alkotmányának szabályozási elvei, 2010. dec. 12)
Miért a felsorolt testületek, szervezetek, személyek képviselete a cél?
Mire emlékeztet az egyszeri vétójog?
Magyar jogtörténetben?
Más alkotmány szerint?
Mik a kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdések?
Mi az interpelláció?
Mi a konstruktív bizalmatlansági indítvány?
Az alábbi törvénycikkek a magyar felsőház meghatározó jogforrásai.
„László elnökletével országa összes püspökeivel és apátjaival, valamint az összes előkelőkkel, az egész papság és a nép tanúskodása mellett … a következő határozatokat alkották meg…” az 1092-es szabolcsi zsinat (I. László I. tvk. preambuluma)
Ha ezt – anakronisztikusan – a rendi ogy. elődjének tekintenénk, milyen hasonlóság mutatkozik?
Miért határozat, és miért nem törvény?
1267. évi törvény 8. fejezete: minden megyéből két vagy három nemes tartozik megjelenni, hogy „minden panaszosnak elégtételt szolgáltassunk”.
Mit jelent: in statu nascendi országgyűlés? (Gerics József)
A városok követei 1445-től folyamatosan részt vesznek (tehát nem 1405-től!). Kialakul az a gyakorlat, miszerint egyetlen szavazattal rendelkezik a számos (2-2) követ. Ezen a reformkori országgyűlések sem kívánnak változtatni, sőt: a haladók ellenzik leginkább. Vajon miért?
Személyes, vagy ablegatusok általi jelenlét? 1290-ben törvény írja elő a személyes megjelenést. 1572-ben Miksa bírságot is kilátásba helyez. 1608-tól azonban rögzül a képviseleti elv.
Milyen tényezők állnak a háttérben?
1495. évi XXV. tc, 3. §: … jövőre midőn ő felsége valamely országgyűlést találna hirdetni … miután előbb a főpap és báró urakat meg többi tanácsosait egybehívta … naponkint minden egyéb tanácskozás mellőzésével, mindenek előtt azokat az ügyeket s körülményeket s az ő meg az ország ama szükségleteit terjessze e főpap és báró urak s ő felsége tanácsosai elébe, a melyek végett az országgyűlés megtartását elrendelte.
Miből alakult ki tehát a felsőház?
Elnevezések: 1608 – Felsőtábla – 1885 – Főrendiház – 1926 – Felsőház
1608 – Alsótábla – 1848 – Képviselőház
Szakkifejezések
Deputatio, sessio districtualis, sessio mixta, gravamina ac postulata, propositiones, instructio, credentiales, nuntium, renuntium, repraesentatio, resolutio, vota non numerantur sed ponderantur,
Az országgyűlés helye: Rákosmező, Pozsony, Sopron (1681), Buda (1792, 1807)
Hogyan vett részt Széchenyi 1825-ben az alsótáblán?
És Kossuth a 32-36-os országgyűlésen?
Miért szervezik újra 1926-ban a felsőházat?
Sikeres-e az elgondolás?
„Hallottam már olyan érvelést, amely a költségnövekedést elfogadhatónak tartaná, mert a felsőházban „nem politikusok ülnének". Ez a felfogás a - kétségkívül sokszor megszolgált - politikaellenességből származik. Amely szerint a pártok olyan megbízhatatlan alakulatok, nem szabad rájuk bízni az ország dolgait. Inkább egyfajta „társadalmi felügyelet" alá kell őket helyezni. Az érveléssel viszont az a gond, hogy az emberi természet teljes félreismeréséből táplálkozik. A pártok például nem azért vitatkoznak („veszekednek") a parlamentben, mert így akarják elveszejteni a nemzetet, hanem mert csak így lehetséges saját álláspontjuk ismertetése, választási lehetőségek szemléltetése; végsősoron a társadalmi sokszínűség bemutatása.” Ablonczy Bálint Heti Válasz – 2010. 12. 04
Mitől félhet a cikk írója?
Összeállította: dr. Juhász-Laczik Albin osb
