2022. január 21-én, pénteken este 8 órakor a Díszteremben Kovács Zoltán közgazdász (1991B) A világ nagy közgazdásági kérdései címmel tart előadást. Az előadó korábban a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese volt, jelenleg a Matthias Corvinus Collegium (MCC) üzleti műhelyének vezetője. Az előadásról szóló beszámoló alább olvasható.
Az előadás során szóba került, hogy: Milyen adatokat érdemes figyelnünk, követnünk, hogy tájékozódni tudjunk a gazdaság világában. Mit okozhat az elmúlt évek pénznyomtatása a piacokon és a mindennapi életünkben? Hogyan érhetünk el diákként extra hozamot kockázatmentesen? Hogyan változtak a befektetési szokások és formák az elmúlt években? Kik a tradefluencerek? Mi az a blockchain és mire jók a kriptodevizák?
Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!
---------------------------------------------------------------------------------------
Gazdaságról nem csak leendő közgazdászoknak
Tesla, bitcoin, infláció. A világ nagy közgazdasági kérdéseiről tartott előadást a Magyar Posta Zrt. egykori vezérigazgató-helyettese a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákjainak. Kovács Zoltán még befektetési tippeket és tanácsokat is megosztott a fiúkkal a január 21-i látogatásakor.
Kovács Zoltán, gimnáziumunk egykori diákja a pénzügyi szektor egyik elismert szakembere. Dolgozott pénzügyi tanácsadó cégnél, egy Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatójaként, majd a Magyar Postánál a vállalatokért felelős vezérigazgató-helyettes volt. 2016-tól magánbefektető lett, emellett másfél éve vezeti a Matthias Corvinus Collegium üzleti műhelyét.
Előadásában, a diákokat is bevonva, azokról a nagy gazdasági kérdésekről beszélt, amelyek szerinte a következő két évtizedet meg fogják határozni. Először az olyan alap közgazdasági fogalmakat tisztázta a fiúkkal, mint a GDP, az infláció, vagy épp az alapkamat. Meglátása szerint az infláció lesz az egyik meghatározó kérdés az elkövetkezendő időszakban.
Kovács Zoltán rámutatott, hogy az elmúlt négy évtizedben a világgazdaság deflációs problémával küzdött, vagyis az árak stagnáltak, ami visszafogta a gazdasági növekedést. A 2008-as válság után az államok attól tartva, hogy deflációs csapdába esnek, rengeteg pénzt tettek bele a gazdaságba. Az alapkamatot olyan alacsonyra állították be, hogy már nem érte meg pénzt tenni a jegybankba. Ez az időszak nagyjából 2018-ig tartott.
A hirtelen jött koronavírus-járvány miatt azonban újabb nagy mennyiségű pénzt kellett a gazdaságba helyezni, hogy a cégek életben tudjanak maradni – világított rá. A piacon megjelenő sok pénz fogyasztásra ösztönöz, azaz megnőtt a kereslet. A kínálat azonban szűkös, mert az ellátási láncok elkezdtek akadozni. Van, hogy hónapokat kell várni a megrendelésekre. Erre jött még az energiaár-válság, és mindez együtt azt eredményezte, hogy berobbant az infláció – magyarázta. Tavaly decemberben már hét százalék feletti volt.
Mint mondta, a nagy kérdés az, hogy ez csak átmeneti állapot, vagy hosszútávú. A témában a gazdasági szakemberek is megosztottak. Egyesek úgy vélik, hogy csak időszakos a sokk. A jegybankok elkezdenek szigorítani, az ellátási gondok és az energiaproblémák megoldódnak, és az infláció visszaáll a kívánatos, 2-3 százalékos szintre. Mások szerint azonban arra kell készülni, hogy akár 5 évig is magas inflációs környezetben kell működni.
Mint mondta, minden egyes gazdasági szituáció ellen lehet védekezni befektetésekkel. A fiúknak azt tanácsolta, hogy az ilyen döntések meghozatala előtt gondosan tájékozódjanak. Ne higgyenek azoknak az ígéreteknek, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy kockázat nélkül érhetnek el hatalmas hozamot. Mindig meg kell győződni, ezen állítások valódiságáról – figyelmeztetett. Mint mondta, lehet azonban olyan befektetéseket találni, amelyek minimális kockázatot rejtenek. Ilyen például a Diákhitel Plusz, amely kamatmentes, és egy év türelmi idő van rá. Kovács Zoltán rámutatott, hogy ezt felvéve és a pénzt állampapírba fektetve jó hozamot lehet elérni.
A bitcoinról, és az abban rejlő lehetőségekről és veszélyekről is hallhattak a diákok. Mint mondta, ő a kriptovaluták mögött lévő technológiában, a blockchainben hisz. Ez tulajdonképpen egy olyan digitális főkönyv, amely nem csak transzparens, hanem azt minden szereplő látja, és utólag nem lehet megváltoztatni. Szerinte idővel a nemzeti bankok átállnak majd a digitális pénz előállítására ezen az alapon. A bitcoinnal ellentétben azonban ők stabilitást biztosíthatnak, és a lekövethetetlenség is megszűnik.
Végül pedig azt tanácsolta a diákoknak, hogy ha részvényvásárlásra adják a fejüket, figyeljenek arra, hogy minek alapján értékelik az adott vállalatot. Szerinte ugyanis változás lesz ezen a téren. Az utóbbi tíz évben a cégek növekedési potenciálja határozta meg a részvények értéket, a jövőben azonban, úgy véli, inkább az értékalapú cégek irányába mozdul el a piac.