Valószínűleg a diákok többsége, arra a kérdésre, hogy szereti-e a fizikát, nemmel fog válaszolni. Ha a csillagászatról van szó, már több igenre számíthatunk. Ha pedig a legózásról, akkor minden bizonnyal a legtöbben azt válaszolják, hogy naná! Éppen ezért döntött úgy Ernyey Dániel tanárunk, hogy a természettudományos tantárgyaknál beveti ezt a „titkos fegyvert”. A hetedikes és nyolcadikos diákjaink így játszva (is) tanultak idén
Hogyan lehet megtörni a mintegy fél évszázada fennálló trendet, miszerint a fizika és a kémia a legutáltabbak a tantárgyak között? Kreatív tanítási módszerekkel – vallja Ernyey Dániel. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium kémia-fizika és földrajz szakos tanára pedig nincs híján a leleményességnek. A Legónál dolgozó öregdiákunk segítségével 27 kilogramm legót szerzett a gyártól támogatásként.
Az ömlesztett kockákat a diákok szabadidejükben válogatták és rendszerezték. Ahogy tanáruk mondja, teljesen önként, három héten keresztül minden péntek délután jöttek a fiúk, és lelkesen szortírozták a darabokat. A Lego-gyárból pedig egy szakértő érkezett hozzájuk, hogy megmutassa mi mindenre és hogyan lehet használni a játékot, majd ezután következett a tanórai alkalmazás.
A nyolcadikasoknak a természettudomány órán két pad között kellett hidat építeniük a legóból, úgy, hogy az építmény minél nagyobb terhet elbírjon. Bár csak jó szórakozásnak tűnhet a feladat, a diákok nagyon sokat tanulhatnak belőle. Például azt, hogyan lehet stabilizálni egy hidat, és máris a fizikánál tartunk. A végén aztán tesztelték is a teherbírását az építményeknek, és abból újabb tapasztalatokat vontak le.
„Voltak diákok, akik egészen addig kitartottak amellett, hogy ők már nem legóznak, amíg nem kaptak egy vödörnyi kockát” – meséli Dániel. Mint mondja, még azokat a diákokat is sikerült „munkára fognia”, akik finom szólva is, nem éppen szorgalmasak.
A legós „trükk” a hetedikeseknél is bevált. Nekik földrajz órán, a csillagászatról tanulva volt alkalmuk építeni. A fiúknak projektmunkaként egy-egy témát kellett kidolgozniuk, és ahhoz szemléltető eszközt alkotniuk.
Voltak például, akik űrhajót raktak össze,ami nem csak egyértelműen felismerhető volt, de a fiúk azt is kitalálták, hogyan tudják megvalósítani, hogy a holdkomp leváljon a tetejéről. Mások egy színes fekete lyukat építettek. Azt olvasták ugyanis, hogy pontosan nem lehet tudni, milyen is valójában a fekete lyuk, merthogy azon nem jut át információ, ők pedig színesnek képzelték el.
Ernyey Dániel azt tervezi, hogy a következő tanévben Lego-szakkört indít, ahol kipróbálnák, hogy ezeken felelül is még mire lehet használni a játékot a képességfejlesztés területén.
