Csaknem 80 kiemelkedő versenyeredménnyel öregbítették a Pannonhalmi Bencés Gimnázium hírnevét az idei, 2024/25-ös tanévben diákjaink. A fiúk a humán és reál tantárgyakban, valamint a sport területén is remekeltek. Csak az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőjébe 9 diákunk jutott be, néhányan több tantárgyból is. A tanévzáró ünnepségen a tanulmányi versenyeken és az iskolai közösségi szolgálatokban kimagasló teljesítményt nyújtó fiatalok elismerésben részesültek, továbbá átadtuk az öregdiákok és a Főapátság által alapított díjakat, és az is ki derült, kik nyertek külföldi ösztöndíjat.

Hét tantárgy, kilenc diák és tizenhárom országos eredmény. Ez az idei tanév OKTV mérlege. A fiúk matematikából, kémiából, fizikából, latinból, angolból, filozófiából és digitális kultúrából jutottak a legjobbak közé. A tanévzárón hat döntőst kérdezett Konrád atya a tapasztalataikról.

A beszélgetés egy kis statisztikával indult. Kiderült, hogy míg matekból mintegy háromezren mérték össze tudásukat, addig a latinosok között mindössze százan indultak, és filozófiából sem volt sokkal több versenyző. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a kevésbé népszerű tantárgyaknál könnyebb jó eredményt elérni. Ahogy azt a filozófiából 5. helyezést elérő Schuster János végzősünk kifejtette, bár szűkebb volt a mezőny, de akik elindultak, mind nagyon magas szinten foglalkoznak a tárggyal. Véleményét Gombás Iván, tizenegyedikes tanulónk is osztotta, aki latinból lett 3. helyezett.

Szilágyi Barnabás és Folly-Ritvay Levente végzőseink 3-3 tárgyból lettek döntősök. Barnabás a matek OKTV-t megnyerte, kémiából 3., míg fizikából 4. lett. Levente matekból a 26. helyen végzett, digitális kultúra II. kategóriában a 46., míg a digitális kultúra I. csoportban a 48. Ők a felkészülésről meséltek társaiknak. Levente szerint a gimnáziumi műhelyek és versenyfelkészítők nagyon jó alapot adnak, ezek mellett saját bevallása szerint csak néhány plusz órát töltött a gyakorlással. Barnabás pedig cáfolta azt az elgondolást, hogy a versenyre készülés azt jelentené, hogy órákon át egyedül számolgat. Mint mondta matekra és fizikára is osztálytársával, Németh Józseffel együtt készült, és a plusz órákon is sokszor együtt dolgozik az egész csoport egy-egy feladat megoldásán.

Józsi egyébként szintén bejutott a matek OKTV döntőbe, ahol a 36. lett. Mint mondta nem érezte azt, hogy nagy áldozatot kellett volna hoznia a felkészülés miatt, mert olyannal foglalkozhatott, ami nagyon érdekli. Horváth Bendegúz pedig angol videókat nézett felkészülés gyanánt az angol OKTV-re, amelyen 20. helyezést ért el. Arra biztatta társait, hogy fordítsanak energiát azokra a területekre, amelyekben úgy érzik, hogy tehetségesek, mert megtérül a befektetés és jönnek majd a jó eredmények.

A beszélgetés után a további versenyeredményeket ismertették, és méltatták azokat a diákokat is, akik az iskolai szolgálatokban vettek részt az évben. Továbbá igazgatónk, Albin atya bejelentette a jövő évi ösztöndíjasokat is, akik külföldi bencés apátságok iskoláiban tölthetnek el hosszabb-rövidebb időt. Woodside-ba Folly-Ritvay Balabán utazhat, Saint Vincentbe Pásztor Ádám Vilmos és Sziksz Márton, míg Meschedébe László Gellért és Gregosits Bence. Átadtuk a diák-faciliátátor képzést sikeresen elvégzőknek az erről szóló tanúsítványt is. A programról ebben a cikkben írtunk bővebben.

A hagyományokhoz hűen idén is a tanévzáró ünnepségen adta át gimnáziumunk az öregdiákok és a Főapátság által alapított díjakat. Köztük a legrangosabbat a Kováts Arisztid – díjat, amelyet Jávor Egon bencés atya alapította hálából bencés neveléséért és hivatásáért. A kitüntetést minden évben az a végzős diák kapja, aki ittléte alatt felfedezi és befogadja a pannonhalmi diákélet értékeit. A díjra a két 12.-es osztályból egy-egy fiút ajánlanak osztályfőnökeik, és közülük a prefektusi kar választ titkos szavazással. Idén a Kovács Arisztid-díjat Theisz Aurél 12.A osztályos diák kapta, akiről az osztályfőnöke, Domokos Zsolt által írt laduációt Albin atya olvasta fel az ünnepségen:

„Az ember sok mindre képes, sokat elér, de amik egy életre nyomot hagynak bennünk, igazán mélyen a lelkünkben, azok az élmények, emlékek, amelyek összekötnek minket egymással. Ha van egy klassz fickó az ember osztályában, az képes egy életen át éltetni, erőt adni, barátságot ajándékozni, stabilitást kialakítani, igazodási pontot találni, akiért hálásak lehetünk.

Szinte biztosan nem emlékszem később arra, hányas lett dolgozata matekból, de arra igen, hogy volt egy srác, aki nehéz időkben a társai mellett állt, és erőt adott nekik, míg mások lehet, hogy éppen elfordultak, vagy nem volt erre idejük. Arról, hogy milyen jegyre felelt az adott tantárgyból, szintén nem lesz különösebb emlékem, de pontosan emlékszem arra, aki akkoriban összefogta az osztályközösséget, és felnézett rá mindenki. Mert motorként húzta maga után a többieket, valami megmagyarázhatatlan pozitív kisugárzással. Ez a megtapasztalás később vissza-visszaköszön az emberben, és érezzük, sohasem lehetünk érte elég hálásak.

Azt, hogy végül elindult-e azon a bizonyos tanulmányi versenyen lehet, hogy nem tudjuk visszaidézni, de arra, hogy volt valaki az osztályban, aki egyenes volt, őszintén vállalta a véleményét, amivel sosem volt bántó, hanem inkább egy újszerű tisztánlátást hozott be a közösségbe, erre mindig jó érzéssel gondolunk majd vissza. Az, hogy hogyan sikerült az a konkrét prezentáció a biológiaórán, valószínűleg szintén nem kerül fel az osztálytalálkozókon rendre előjövő sztorik közé, na de az, hogy volt valaki, aki mindig komolyan vállalt felelősséget az egész osztályért, hogy mennyit segített, és milyen empatikus volt a kellő pillanatokban, ezt örökre bevéssük.

Nem tudnám megmondani, hogy mennyi ötöse lett végül kémiából, de arra, hogy az istenszolgálatra rendre mindig készen állt, tudom. Theisz Aurél ilyen.”

Aurél a teljes Pannonhalmi Bencés Gimnázium közösségének szinte szűnni nem akaró tapsvihara közepette vette át az elismerést.

A további díjazottakról és a versenyeredményekről itt írunk részletesen.