Napjainkban egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai újdonság, hanem egy új pedagógiai kihívás. A kérdés már nem az, hogy beengedjük-e a tantermekbe, hanem az, miként formáljuk vele együtt a jövő iskoláját. Ezt felismerve a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban is elindult a közös gondolkodás a tanárokkal, hogy hogyan lehet a mesterséges intelligencia előnyeit felelősen és kreatívan beépíteni az oktatás mindennapjaiba. 2025. szeptember 18-án Nyírő András technológiai szakértő tartott előadást a témában a pedagógusoknak.

A gimnázium igazgatója, Juhász-Laczik Albin atya felvezetőjében emlékeztetett: a mesterséges intelligencia nem új téma a gimnáziumban. A tantestület már jó ideje rendszeresen osztja meg egymással tapasztalatait és bevált gyakorlatait, sőt több tanár az Erasmus+ programban is részt vett MI-képzésen. A tanévnyitó tanári értekezleten szintén megvitatták, hogyan lehet beépíteni a pedagógiai folyamatokba.

Ahogy arra a meghívott előadó, Nyírő András felhívta a figyelmet, az oktatás egy összetett rendszer, amelyet világszinten egy megfontolt haladás jellemez. Ugyanakkor az MI két év alatt olyan robbanásszerű fejlődésen ment át, amit még az azzal foglalkozó fejlesztők is nehezen követnek.

Statisztikai adatokkal alátámasztva rámutatott, hogy a ChatGPT és más modellek a PISA-teszteken a tizenévesek átlagát meghaladó szinten teljesítenek. Ráadásul minden új verzió újabb szintet lép. Miközben a diákok a felmérések szerint egyre rosszabbul szerepelnek ezeken a teszteken. Ennek okát pontosan nem lehet tudni. A leggyakrabban a covid, az elektronikus eszközök figyelemelterelő hatása és a hagyományos, frontális oktatás válsága merül fel lehetséges magyarázatként.

Ugyanakkor égető a kérdés, hogy a mai diákok, akik most ülnek az iskolapadokban, milyen munkát találnak, ha a pályakezdők tudásának egy részét már az algoritmusok is pótolni tudják?!

Tiltani vagy kötelezővé tenni?

Az előadáson szó esett az MI használatának dilemmáiról is. Ahogy azt Nyírő András a gyakorlatban meg is mutatta, a diákoknak ma már elég csak a házi feladatot lefényképezniük és feltölteni a ChatGPT-be, és néhány másodperc alatt már küldi is a megoldást.

A tiltás azonban a szakértő szerint nem célravezető, hisz a munkaerőpiacra így kikerülő diákok hátrányban lesznek, mert nem tudják használni az MI-t. Szerinte az sem megoldás, ha kötelezővé teszik az oktatásban. Úgy véli, azt kell elérni a diákoknál, hogy akarjanak tudni és tanulni. 

Ennél a pontnál, Albin atya egy amerikai szerzőpárosnak a tanulásból, oktatásból kiábrándult kamaszokról szóló könyvére hivatkozva négy tanulótípust mutatott be. A kötet a szülőknek, pedagógusoknak és a tinédzserekkel foglalkozóknak ad gyakorlati, kutatáson alapuló stratégiákat arra, hogyan segítsék a fiatalokat abban, hogy ne csak átvészeljék az iskolát, hanem valóban tanuljanak és fejlődjenek.

A könyv a diákokat bevonódásuk és önvezéreltségük alapján „osztályozza”. Ahogy Albin atya kifejtette, van a passzív fiatal, aki csak „elvan, mint a befőtt”. Amit nagyon muszáj megcsinálja, de egyáltalán nem érdeklődik. Az eredményorientált jól teljesít és jó jegyeket szerez, de inkább külső elvárások miatt, nem belső motivációból. A harmadik típus a destruktív fiatal, tudatosan elutasítja a részvételt, gyakran frusztrált vagy szemben áll a tanulási folyamattal. A felfedező pedig belsőleg motivált, kíváncsi, aktívan keresi a tanulás lehetőségeit. Mint mondta, az lenne a cél, hogy minden diákot oda juttassanak el, hogy felfedező típus legyen. Ehhez azonban meg kell találni az egyéni válaszokat arra, hogy miért passzív, destruktív, avagy eredményorientált az adott diák. Ha ezek oka már világos, akkor lehet csak olyan kihívásokat, feladatokat adni neki, amelyek elmozdítják felfedező irányba.

MI mint tanársegéd

A Khan Akadémia példáját említve Nyírő András felhívta a figyelmet arra, hogy az MI pont arra alkalmas, hogy egyénre szabja a tanulási folyamatot. Hangsúlyozta, hogy nem a tanárt váltja ki, hanem tanársegédként működhet. Azonnali visszajelzést ad, bármikor elérhető, a diák saját tempójához alkalmazkodik. Használható bármely tantárgynál személyes tutorként. Képes arra, hogy utasítások alapján feladatokat adjon, a válaszokat kielemezze, a hibákat részletesen elmagyarázza, vagy akár újabb kérdésekkel vezessen a jó megoldásra. Továbbá a használója tudását felmérve egyre nehezedő feladatokkal támogatja az előrejutást.

Szerinte a mesterséges intelligenciára, mint egy pedagógiai asszisztensre érdemes tekinteni, amely minden gyerek mellett ott tud lenni, és személyre szabja a fejlődést.

Névjegy: Nyírő András

Nyírő András történész, a magyar internet egyik úttörője, az Index.hu alapító főszerkesztője. Az utóbbi években mesterséges intelligencia-fejlesztésekkel foglalkozik, és a terület egyik elismert szakértője.