A „Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémia Oktatásért” kuratóriuma – negyedmagával – Drozdík Attila tanár úrnak ítélte a „Kémia Oktatásért” idei díját. A Richter Gedeon Nyrt. „Talentum Alapítványa” pedig Korpics Dánielt (XII.B) választotta be a közé a tíz fiatal közé, akik kémiai versenyeredményükkel rászolgáltak az alapítvány egyéves ösztöndíjára. Mindkettejüknek gratulálunk!

Drozdík tanár úr méltatása, melyet Zsigmond Máté (XII.A) diákunk mondott el az MTA-n rendezett díjátadó ünnepségen 2011. okt. 11-én:

LAUDÁCIÓ

Először is engedjék meg, hogy sok szeretettel gratuláljak kedves tanáromnak, Drozdík Attila tanár úrnak mind a magam, mind pedig a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanulói nevében ehhez a neves elismeréshez.

Drozdík tanár úr iskolánk egyik legkiválóbb és a diákság körében is legnépszerűbb tanára. Ezt példázza az is, hogy autója rendszámából KDA rövidítés lett, mégpedig Király Drozdík Attila. És ez nem véletlen.

Kémiaórái sosem unalmasak, és mindenki talál bennük érdekességet. Aki a kémiát szereti, az azért, mert rendkívül színvonalasan és érdekesen magyaráz, mondandóját sok hétköznapi példával fűszerezi. Fontosnak tartja a gyakorlati oktatást, és ezért minden témakör végén bemutatja a tananyaghoz kapcsolódó érdekesebb és hasznosabb kísérleteket, nem egyszer minket is bevonva.

Dolgozatai mindig szisztematikusan épülnek föl. Tudjuk, hogy mindig lesz benne négyféle asszociáció és egy-két számítási feladat. Azonban olyat sose tartalmaznak, amit ő nem mondott el, vagy ami nincs rajta az általa kiadott lapocskákon, amit saját maga készít és oszt ki minden témakörhöz. Tesztjei nagyon gyermekbarátok, és ráadásul sine ira et studio javítja, ergo harag és részrehajlás nélkül. Ez vitathatatlanul igaz. Aki megtanulja az anyagot, annak kis odafigyeléssel nem nagy erőfeszítés elérni az ötöst. Ennek ellenére azonban mindig feszülten várjuk, hogy jelentés után mik lesznek az első szavai: üljetek le, vagy üljetek szellősen.

A való életből vett hasonlatok a humán beállítottságú diákokban is felkeltik az érdeklődést, különösen akkor, amikor a borászatról magyaráz. Ugyanis a tanár úr szenvedélyes borász, s ezt óráin sem hallgatja el a diákság elől. Sőt, egyes iskolai ünnepeken, akit érdekel, azt körbevezeti a főapátság pincészetén – természetesen közben a hordókban lejátszódó biokémiai folyamatokat is ismerteti.

Drozdík tanár úr a szabadidejéből áldozva délutánonként minden évfolyamnak külön szakkört tart. Ezeken a foglalkozásokon megtanítja a sav-bázis és redoxi titrálásokat mind elméletben, mind gyakorlatban. Felkészít minket az Irinyi versenyre és az OKTV-re, és nem is akárhogy. Diákjai rendszeres résztvevői az említett két verseny döntőjének, és nem ritkán szép helyezéseket is elérnek. A tizenkettedikeseket az év első felében a versenyekre, a másodikban pedig az érettségire készíti fel. Ezeken a szakkörökön a korábbi évek közép és emelt szintű érettségi feladatainak válogatott hadosztálya vár ránk.

Azonban a komoly fegyelem és szigor mellett a hangulat a tanórákon és a szakkörökön is egyaránt oldott. Sok vicces történet és poén születik a kémikumban. Attila tanár úr híres köreinkben jó humoráról. Csak hogy egyet említsek, a kémiai veszélyjeleknek az elnevezései: a toxikus anyagon levő halálfej a fogyókúrás bácsi a velős csontokkal, ami pedig a környezetre való káros hatásokra figyelmeztet, az a vízparton napozó halacska a fa árnyékában.

Szeretett kémikusunk még egy utolsó erényét említem meg, amiről gyakran elfeledkezünk, pedig igen fontos: az órát mindig időben kezdi, de ami a lényeg, időben is fejezi be.

Én sem szaporítom tovább a szót, szeretnék még egyszer szívből gratulálni Drozdík Attila tanár úrnak, és kívánni neki sok erőt, egészséget és kitartást további munkájához. Köszönöm, hogy meghallgattak!