Igazi éremesőt hozott a 2022-es Diákolimpia vívásban a Pannonhalmi Bencés Gimnázium versenyzőinek. A fiúk talán még soha ennyi helyezést nem gyűjtöttek be, összesen 25 arany-, ezüst- és bronzérmet szereztek. Ahogy mesterük, Polgár Pál mondja „magasan uralják a mezőnyt” az iskolakategóriában.Tizenöt éve indult a vívóélet Pannonhalmán. Konrád atya – aki maga is vív, igaz az utóbbi időben egyre kevesebb ideje jut rá – vetette fel gimnáziumunk akkori igazgatójának az ötletet. „Titusz atya rendkívül nagyvonalúan azt mondta, kezdjük csak el. Azt hiszem, ezt ő úgy gondolta, mint ahogy az Apostolok Cselekedeteiben írták: ha Istentől van, úgysem tehetünk ellene semmit. Ha pedig embertől, akkor egy idő után elenyészik” – meséli a kezdetekről.

Másfél évtized után talán kijelenthetjük, hogy az Úrnak is az volt a terve, hogy legyen, pontosabban újra legyen vívásoktatás Pannonhalmán, hiszen már a gimnázium felépítése után, 1939-ben az első tanévben is volt. A sportág népszerűsége pedig egyre csak nő a diákok körében. Míg az első években 20-25 fiú vívott – akkor még az egyik tantermet pakolták ki minden edzéshez – mára több mint százan. A Qpac Bencés Diáksport Közhasznú Egyesületen belül Konrád atya vezetésével megalakult a Vívószakosztály, amelyben külsős tagok is vannak. A mindenkori hetedikeseknek az órarendjükbe építették be a vívást, a többiek pedig délutánonként, szakkörön sajátíthatják el a sportág csínját-bínját.

Adódik a kérdés, hogy minek köszönhető, hogy Pannonhalmán ennyien – a gimnazisták harmada – vív. Polgár Pál nevetve válaszol: „Nekem és Pannonhalmának is van varázsa.” Utóbbinak a Mester szerint az, hogy a bencés rend és a gimnázium is nagyon nyitott. „Mélyen hívő gyerekek járnak ide, mégsem egy merev, katolikus iskola” – mondja.

Polgár Pál 2014-ben lett a pannonhalmi diákok edzője. A Mester mint a Magyar Vívó Szövetség főtitkára rengeteget tett azért, hogy a magyarországi iskolákban elinduljon a Sulivívás-program, melynek tulajdonképpen tanműhelyévé vált a Pannonhalmi Bencés Gimnázium. Szakmai irányításának és támogatásának köszönhetően egyebek mellett rendszeresen továbbképzést szerveztünk vívóedzőknek, a magyar vívó olimpikonok hivatalos fényképezését is Pannohalmán tartották a 2016-os riói játékok előtt, de itt volt az U23-as kard- és tőrválogatottnak is az edzőtábora. „A vívószakma fő sodrába kerültünk” – mondja Konrád atya.

A covid-járvány azonban véget vetett ennek az élénk vívóéletnek, amit most újra fel kell építeni. Vívóink teljesítményén azonban egyáltalán nem hagyott nyomot a pandémia. Polgár Pál és tanítványai a 2021/2022-es tanévben a Diákolimpián összesen 25 érmet gyűjtöttek be: 5 aranyat, 7 ezüstöt és 13 bronzot. „Nagyon jó a hangulat az edzéseken, és ez is a célom. Nem vívógyárat, hanem egy klubot szeretnék, ahol lehet beszélgetni” – mondja Pali bácsi, ahogy a fiúk hívják.

A módszer pedig kifizetődő, a fiúk élvezik, amit csinálnak. Tölgyesi Levente, aki az egyik ezüstérmes lett a Diákolimpián, alig várja az edzéseket. „Fociztam és úsztam korábban, de egyiknél sem éreztem azt, mint a vívásnál. Rendszert hozott az életembe, és rettentően motivál, ha tudom, hogy délután edzés lesz” – magyarázza. Levente „tőrösként” kezdte, majd miután egyik osztálytársa párbajtőrözni kezdett, ő is átnyergelt erre. A fiúk ugyanis maguk választhatnak fegyvernemet, és Pali bácsi akkor sem szól közbe, ha ő úgy látja, rosszul döntött valaki. A lényeg ugyanis nem a teljesítmény, hanem a sport szeretete.

„A pannonhalmi diákok akkor is bocsánatot kérnek az ellenféltől, ha őket szúrják meg” – meséli nevetve a Mester. „Pali bácsi sokszor mondja ezt, hogy túlságosan empatikusak vagyunk, pedig csak udvariasak” – teszi hozzá Levente. Konrád atya szerint a vívás fejben dől el. „A testünket meg a fegyvert a gondolataink meghosszabbítására, a taktikánk megvalósítására használjuk. Észsport, ami számomra a logikáról, a taktikáról és az eleganciáról szól.”