„Aki Pannonhalmára jön tanulni, nem csupán a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákja lesz. Egy szerzetesközösség fogadja be, majd ezer év hagyománya öleli itt át. De mit jelent ez és mennyit érthetünk meg ebből?” – teszik fel a kérdést a 9.b osztályblogján. A bencés projekt pont ezt a célt szolgálja, hogy az új diákok megértsék és megismerjék a bencések világát. A fiúk az elmúlt másfél hónapban nem csak az órákon tanultak a szerzetesközösség történetéről, hanem a projektet egy balatoni kirándulással zárták, amelyen a rendhez kötődő helyeket is felkeresték. Élményeikről ők maguk meséltek.Szigliget, Badacsonytördemic, Alsóörs, Tihany és Balatonfüred. A bencés projekt zárókirándulásának állomásai. Mindegyikhez kötődik egy-egy emlékezetes pillanat – mesélik a fiúk: Marusa Balázs, Teleki Vilmos és Tóth Mihály. Mint mondják már az év eleje óta beszélgettek, tanultak a rendről, a szerzetesközösségről az órákon, amit élményszerűvé tett a bencés kötődésű épületek, templomok felkeresése. Bár korábbról már nagyrészt ismerték ezeket a helyeket, mégis tanáraik – osztályfőnökük, Ontko Henrik atya, valamint prefektusaik Farkas Levente és Hunyadi László – sok újdonsággal tudtak nekik szolgálni. A legfontosabb azonban talán az volt, hogy igazi – bencés – közösséggé kovácsolódtak.

„Először azt gondoltam, dögunalmas lesz órákon keresztül zötykölődni a vonaton és a buszon” – mondja nevetve a fiatalokra jellemző szókimondással Misi. Az út azonban élménnyé vált: beszélgettek, hülyéskedtek. Nem csak egymáshoz, hanem tanáraikhoz is közelebb kerültek. A jó hangulat pedig az útközben adódó kihívások ellenére végig megmaradt.

Badacsonytördemicen osztálytársuk, Zsombor családja látta őket vendégül. Ehhez kötődik az egyik legjobb élményük is. „Az ebéd után az udvarukban nekiálltunk focizni. Olyan labdával, ami fel se volt fújva rendesen, tiszta lapos volt, de mi annál jobban élveztük” – lelkesedik Balázs. Vilmos és Misi pedig kontrázik. A 36 fős 9.b néhány nappal korábban kétnapos lelkigyakorlaton vett részt Tarjánpusztában. „Nagyon jó volt így a hét ezzel a két elvonulással. Olyanok lettünk a végére, mintha már ezer éve ismernénk egymást” – mondja Vilmos.

A „kötelező” programokat szintén élvezték – mesélik. Egyebek mellett megnézték a szigligeti várat, Tihanyban az apátságot, Balatonfüreden a Jókai Mór emlékházat és a bátrabbak még a Balatonban is megmártóztak. Ahogy az osztályblogon egyik prefektusuk, Hunyadi László írja a projektről: „Neves bencés épületek, templomok, iskolák, apátok, tudósok, tanárok történeteit idéztük meg, kik nem csak nyomot hagytak írott történelmünkben, hanem az egyetlen Jó irányába mutatták nekünk az utat. Korunk bencés közösségei is ezt az égbe mutató utat gondozzák, amire most reményeink szerint a fiúk egy életre ráléptek az örökkévalóságig Krisztussal.”