Pannonhalmi Bencés Gimnázium
Keresés
EN
2024. nov. 04.

-

Erasmus+ csoportos tanulói mobilitás Isztambulban

2024. október 19–24. között Biriszló Lőrinc OSB és Németh Tamás vezetésével a tizedik évfolyam latinul tanuló diákjai csoportos Erasmus+ mobilitáson vettek részt Isztambulban. Az erről készült beszámoló olvasható alább.

Az élő nyelvet tanuló diákok hamar megérzik a nyelvtanulás hasznát, sőt az ügyesebbek már az első tanév után sikerrel próbálkoznak a nyaralás során. Ez nem mondható el a latin nyelvet tanulókról. Nekik sokkal nagyobb fantáziával kell rendelkezniük ahhoz, hogy a tanulás hasznosságát és értékét elhiggyék, megértsék. Latin órán nem cél a beszédkészség fejlesztése. Helyette ókori szerzők szövegeit olvassuk, és próbáljuk feltárni a szövegek mögött található hagyomány lehető legtöbb rétegét.

Annak érdekében, hogy mégis legyen valami látható, érzékelhető haszna a latintanulásba vetett energiáknak, október 19–24. között Németh Tamás kollégámmal a tizedik évfolyam latinul tanuló diákjai számára csoportos Erasmus+ mobilitást szerveztünk Isztambulba. Abba a városba, amely évszázadokon át a Római (illetve Bizánci), később pedig az Oszmán Birodalom fővárosa volt.

A Pannonhalmi Főapátság ökumenikus elkötelezettsége révén az elmúlt években jó kapcsolatot alakított ki a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátussal. A kapcsolat folytatásaként is tekinthető, hogy a Patriarchátus egyik iskolája, a Zoğrafyon Középiskola lett a fogadóintézményünk. Előzetesen e-mailben és telefonon sikerült egyeztetni a programot az iskolával. Ennek eredményeként befogadták a projektmunkánkat, és vendégül látták csoportunkat az intézményben. Az iskola mellett az Ökumenikus Patriarchátusra is ellátogattunk, ahol Oecumenius atya fogadott bennünket. A szent liturgián is részt vettünk, majd az épületek megtekintése közben beszélgetésre került sor. A keleti ortodox egyházakról, az Isztambulban élő görög kisebbség helyzetéről, kulturális párbeszédről és hagyományokról esett szó. A Patriarchátus és a Zoğrafyon Középiskola munkatársai is segítettek abban, hogy a tervezett projektmunkának megfelelő helyszínekre el tudjunk látogatni. Oecumenius atya a Patriarchátus egyik gazdasági munkatársát is vezetőül mellénk rendelte, aki egyik nap kalauzunk volt a Fanar-negyedben.

Az Erasmus+ mobilitásunk tanulási tervében öt tevékenységet terveztünk, ezek mindegyikét sikerült megvalósítani.

  1. Projekt alapú tanulási módszer, három csoport létrehozása (a szálláson a szobabeosztás is ennek megfelelően történt)

A projekt alapú tanulási módszer nem ismeretlen diákjaink számára, hiszen bizonyos tantárgyak esetében többször is volt alkalmuk e módszer segítségével gazdag ismeretekre szert tenni. Az utazás előtti héten már készültünk a diákokkal az Erasmus+ projektre. Pannonhalmán tartottuk a projektnyitó alkalmat, ahol az alapvető tudnivalók mellett a feladatokat és a programtervet is áttekintettük, valamint mindenki kapott angol nyelvű előzetes olvasnivalót (egy kulturális örökséggel kapcsolatos cikket, egy Törökországot és Isztambult dióhéjban bemutató ismertető szöveget, valamint egy rövid leírást a Boszporusz két partján látható fontosabb épületekről).

A három tanulócsoport tagjainak feladata azt volt, hogy a meglátogatott helyszíneken a csoportnak megfelelő szempontokra figyeljenek, fotókat készítsenek, a nap végén pedig összegző jegyzeteikben reflektáljanak mindarra, amit láttak, hallottak és megtanultak.

A csoportok szempontjai:

1. csoport: KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG, Milyen épített és szellemi örökség fedezhető fel a meglátogatott helyszíneken?

2. csoport: KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME, Hogyan és milyen eszközökkel teszik elérhetővé és maradandóvá a kulturális örökséget?

3. csoport: DIALÓGUS, Milyen jellegű dialógus zajlik Isztambulban Európa és Ázsia, keleti és nyugati kereszténység, valamint a kereszténység és az iszlám vallás között?

  • Az ókori hagyomány nyomai és a mai egyházi gyakorlat

Az Ökumenikus Patriarchátuson tett, fentebb említett látogatásunk során a szent liturgián igyekeztünk megfigyelni a szertartás azon elemeit, amelyek nyilvánvalóan közösek a keleti és a nyugati egyházi hagyományban. Ebből a közös ókori eredetre tudtunk következtetni. A korai egyházi hagyomány, keresztény kultusz és építészet történetébe is betekintést nyertünk, amikor meglátogattuk Isztambul két legfontosabb, keresztény mozaikokkal díszített templomát (Hagia Sophia, Chora-templom; Ma mindkettő mecsetként működik.).

  • Konstantinápoly ókori emlékeinek felfedezése

Az ókori emlékek felfedezése a Rómából is ismert épületek és romok megtekintésén keresztül zajlott. A hippodromosz (kocsiversenypálya) látványos terén sétálva különleges és sokrétegű hagyományt hordozó emlékoszlopokat kerestünk fel, bejártuk az ötödik századi városfal egy szakaszát, átgyalogoltunk Valens császár vízvezetékének megmaradt szakasza alatt. A legnagyobb hatást mindenkire a hatodik században épült Basilica Cisterna, a háromszázharminchat oszlopon nyugvó hatalmas föld alatti víztározó csarnok gyakorolta.

  • A Boszporusz megismerése

A Boszporusz földrajzi és kulturális jelentőségét három hajóút során mértük fel. Az első kettő egy oda-vissza utazás volt a város ázsiai oldalára (Kadıköybe, az ókori Khalkédónba). A harmadik hajóút egy kétórás, négynyelvű idegenvezetéssel fűszerezett sétahajózás volt, ami a Boszporuszon hosszában haladva mutatta be az európai és az ázsiai oldal jelentősebb épületeit és a két oldal kapcsolatát.

  • Az Oszmán Birodalom reprezentatív épületeinek és szent helyeinek felkeresése

A kulturális örökségek sorában kiemelt helyet foglalnak el az iszlám vallás szent helyei, a mecsetek. Ezek közül többet is felkerestünk. Legfontosabb talán a turisták által is igen látogatott Kék Mecset, a magyarok számára pedig különösen is jelentős a Nagy Szulejmán által építtetett mecset, ami mellett a Szigetvár ostrománál elesett szultán türbéje (sírja) megtalálható. Az Oszmán Birodalom reprezentatív és igazgatási épületegyüttese négyszáz éven át a Topkapı Palota volt. Igyekeztünk a lehető legtöbb időt szánni ennek az épületegyüttesnek a bejárására. A tizenkilencedik század közepére épült meg a Dolmabahçe Palota, az akkor igényeknek megfelelő új szultáni rezidencia, ami később Kemal Atatürk lakóhelyeként is szolgált a köztársaság létrejötte után. Ezen jeles épületek meglátogatásával és történetük megismerésén keresztül az Oszmán Birodalom változatos történetébe is bepillantást nyertünk.

A részletes záróbeszámoló elkészítése a csoportok feladata, erre az őszi szünetről visszatérve november első napjaiban fog sor kerülni.

Hasonló bejegyzések

Kapcsolódó híreink

Pannonhalmi Bencés Gimnázium
Keresés

EN