2009. nov. 18.

Farkas atya kitüntetése

Mayer Farkas atya Rátz Tanár Úr Életműdíjban részesült. Kitüntetéséhez ezúton is gratulálunk! A díj átadására nov. 17-én került sor a MTA dísztermében. 2006-ban iskolánk másik tanára, Dr. Rékási József nyerte el a magas rangú díjat.

Mayer Farkas József Budapesten született 1929. november 10-én. A bencés szerzetesi ruhát 1948. augusztus 6-án öltötte magára, majd a Szent Gellért Hittudományi (és akkor még Tanárképző) Főiskolán kezdte meg tanulmányait. A teológiai tanulmányok befejeztével pappá szentelték 1953. június 21-én. 1953 és 1957 között fejezte be egyetemi tanulmányait Budapesten az ELTE TTK-n ott szerzett kémia-fizika szakos tanári oklevelet.

Az egyetem befejezése után a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban kezdett fizikát tanítani, emellett 1963-tól diákotthoni nevelő-tanár is volt. Óráira lelkiismeretesen készült, már előző délután beállította a demonstrációs kísérleteket, szükség esetén saját-készítésű eszközökkel egészítette ki a szertárban meglévőket. Nagyon szívesen használta a (volt) Főiskola régebbi eszközeit is, amiket Jedlik Ányos tanítványa, Palatin Gergely (1851-1927) őrzött meg, rendszerezett ill. szerzett be (a főiskolai oktatás céljaira), sőt néhány Jedlik Ányos által szerkesztett Pannonhalmán őrzött eszköz is (villanymotor-modell; optikai rácsok, stb.) szerepelt a bemutatott kísérleteknél. Mindezekkel felkeltette tanítványai érdeklődését a fizika és a tudomány-történet iránt is. Nagyon világosan magyarázott, tábla-vázlatai példaszerűek, áttekinthetőek voltak, nagyban segítette a tananyag megértését.

1966 és 1970 között Győrött a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban ugyancsak fizikát tanított (és két évig ott is nevelő-tanár is volt), majd visszakerült a pannonhalmi gimnáziumba, ahol továbbra is fizikát, majd kémiát, sőt földrajzot is tanított nyugdíjba vonulásáig (1994-ig). Tanítványai eredményesen szerepeltek a felvételi vizsgákon, és megállták a helyüket az egyetemi-főiskolai tanulmányaikban, hálásan gondoltak és gondolnak vissza tanárukra, aki megalapozta tudásukat. Oktató-nevelő munkájának utolsó periódusában mutatkozott meg, hogy mennyire együtt látja a fizika és a többi természettudomány közötti összefüggéseket, és azt hogy a tudomány története hogyan vezetett el a mai fizika és természettudomány mai eredményeihez. Napórával kapcsolatos kutatásokat is végzett, ő tervezte és szerkesztette meg 1979-ben a hollóházi napórát.

A Jedlik Ányos Társaság egyik alapító tagja, jelenleg a helybéli plébánián kisegítő lelkészként dolgozik ma is, és gondozza a természettudományos gyűjtemény egy részét (az ásványtárat). Fennmaradó idejét Jedlik Ányos életének, munkásságának kutatására fordítja (sok időt töltve könyvtári és levéltári munkával), ezzel elévülhetetlen módon és járul hozzá a magyar tudománytörténet XIX. századi kutatásaihoz. Kutatásainak eredményeit – a különböző helyekre történő számtalan meghívásnak eleget téve – előadások formájában teszi közzé. Kézirata kiadásra készen áll. Alkalmanként – felkérésre – egy-egy tudományos-ismeretterjesztő folyóirat-cikkben mutatja be összegző eredményeit.

Pannonhalma, 2009. augusztus 15-én

Hirka Antal
Mat.-fiz. szakos bencés tanár a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban

Mayer Farkas fontosabb publikációi:

Palatin Gergely élete és munkássága (in: Egy fényképező szerzetes, Palatin Gergely – Magyar Fotógráfiai Múzeum – Pelikán Kiadó, 1993)

A győri bencés gimnázium fizikatanításának története (kézirat) – Előadás a soproni fizikatanári vándorgyűlésen

Megjegyzések Jedlik Ányos életrajzához (Horizont, 1995. – Eger)

Előadási jegyzet – elhangzott Miskolcon 1995. április 5-én

A bencés iskolák természettudományi tanítása (Fizikai Szemle, 1996/5).

A természettudományi terménytárak története (in: Mons Sacer 996-1996 – Pannonhalma 1000 éve /III.)

Jedlik Ányos mint ember (in: Jedlik Ányos emlékezete születésének 200. évfrdulóján – Jedlik Ányos Társaság, Budapest, 2000.)

Jedlik Ányos mint tanár (kézirat) – idézi Kovács László a Fizikai Szemle 2002/2. számában

Egy fényképező szerzetes (Magyar Fotográfiai Múzeum, 2003. – Kecskemét)