Iskolánk 7. évfolyamos diákjai április 1-5. között a Határtalanul! program keretében Erdélybe látogattak (pályázati azonosító: HAT-KP-1-2024/1-000467). Alább olvasható beszámolójuk az útról.
13 és fél órát utaztunk az úticél eléréséhez, ami Korond volt. Az úton odafelé megálltunk a Bánffyhunyadi Református Templomnál, ahol a történetéről és érdekességeiről kaptunk egy kis ízelítőt. Szerdán Farkaslakára látogattunk, ahol megnéztük Tamási Áron szülőházát, ezután itt még arra is lehetőség nyílt, hogy kürtőskalácsot süssünk. Majd a korondi különleges mesterségekről (taplászat, szövészet) tartottak nekünk előadást a helyi mesterek, utána helyi specialitásokat (juhsajt, pityókás kenyér) ehettünk ebédre. Délután még meglátogattuk a szovátai Medve-tavat. Csütörtökön Csíkszereda volt az első állomás, ahol testvériskolánkban, a Segítő Mária Gimnáziumban fogadtak minket, és lejátszottunk egy barátságos focimeccset, ahol sajnos a házigazdák győztek 4-1-re. Ezután a csíkszentsimoni Csíki chips gyárba látogattunk el, ami az egyetlen chipsgyár Európában, amely fogad turistákat is. Később Csíksomlyóra mentünk, hogy meglátogassuk a híres kegytemplomot, és imádkozzunk a Szűzanyához. Majd osztályfőnökünk, Brúnó testvér nagymamáját látogattuk meg Gyergyótekerőpatakon, aki megvendégelt minket kürtőskaláccsal és egy kis üdítővel. Aznap még útba ejtettük a gyergyószentmiklósi örmény katolikus közösségi házat és templomot. Utóbbinak a tornyába is felmehettünk osztályfőnökünk unokatestvére szervezésében, aki a román országgyűlés tagja az erdélyi magyarok egyik képviselőjeként. Gyergyószentmiklóson még meglátogattuk a helyi múzeumot és ezután vége lett ennek a felettébb tartalmas napnak. Pénteken az első megállónk Bözödújfalu volt, amely arról híres, hogy Nicolae Ceaușescu elárasztotta a falut, és víztározót csinált belőle. Ezt követően továbbmentünk Kőrispatakra, ahol a szalmakalap-gyűjteményt néztük meg. Majd Fehéregyházára utaztunk, a Petőfi szoborhoz. A nap egyik fénypontjaként útbavettük Székelyderzset, ahol megnéztük az unitárius erődtemplomot, amely az UNESCO-világörökség része. Hazafelé menet még megálltunk a korondi közösségi ház előtt, ahol a kirándulás zárásaként egy folklór esten vettünk részt. Szombaton este érkeztünk vissza Pannonhalmára, kissé fáradtan, de mégis élményekkel tele. (Kulcsár Gábor és Trescsula Áron (Ph’30a) beszámolója)
