Április 8-án pénteken a Díszteremben A holokauszt diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából Újrakezdés – A káli zsinagóga címmel Jusztin Ádám és Ladniczky Lívia tart előadást. Az emléknapról szóló beszámoló alább olvasható.

Nekünk miért nincsenek nagyszüleink? – előadás a holokausztról és egy zsinagóga megújulásáról

Április 16-a a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja, 1944-ben ugyanis ezen a napon kezdődött a magyar zsidóság gettókba zárása. A közelgő emléknapra készülve a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban Ledniczky Lívia az Izraeli Kulturális Intézet programigazgatója, és Jusztin Ádám, a Káli-medence Zsinagógája Alapítvány elnöke tartott rendhagyó tanórát a diákoknak. A meghívott előadók a holokausztról és a kővágóörsi zsinagóga életre keltéséről beszéltek.

Magyarországon már a római korban is éltek zsidók. Aquincumban például olyan sírokat fedeztek fel, amelyeken menóra-ábrázolásokat találtak. Az Árpád-korban több zsinagóga is épült Sopronban és a Tiszántúlon. A zsidóság száma Mária Terézia idején megugrott, amikor a morvaországi zsidók a birodalmon belül Magyarországra települtek át. Az 1867-es kiegyezés pedig meghozta az egyenjogúságot a számukra is – magyarázta Ledniczky Lívia a holokauszt előtti történelmi előzményeket.

Majd külön szólt a Balaton környéki zsidóságról. A két legkorábbi közösség Keszthelyen és Veszprémben működött. De Balatonfüreden, Kővágóörsön, Nagyvázsonyban, Balatonfőkajáron, Tapolcán, Siófokon és Tabon is alakultak zsinagógák. Ahogy arra az Izraeli Kulturális Intézet programigazgatója rávilágított, a zsidó emancipáció után több generáció is felnőtt, amely egyszer csak azzal szembesült, hogy az állam, amely körülveszi, nem tekinti többé állampolgárának.

A folyamat 1920-ban, a numerus claususszal indult, amely kimondta, hogy a különböző nemzetiségek aránya nem lehet magasabb az egyetemeken, mint amekkora a részarányuk az össznépességen belül. A végrehajtási rendeletből pedig az is világosan kiderült, hogy kifejezetten a zsidókra vonatkoznak a szabályok. Jogaikat az 1938-1942 között megjelent négy zsidótörvény csak még jobban korlátozta. Előbb a társadalmi és gazdasági életből szorultak ki, majd végül már azt is megtiltották nekik, hogy ingatlanjuk legyen. Több törvénymódosítás után pedig minden 18 és 48 év közötti zsidó férfinak kötelezővé tették a munkaszolgálatot – elevenítette fel az eseményeket Lívia.

Beszélt az első nagyobb tömegmészárlásról is, amikor 1941 augusztusában a németek az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij mellett huszonháromezer embert végeztek ki, akik közül mintegy tizenkétezret Magyarországról toloncoltak ki. Azokat gyűjtötték össze, akik magyar állampolgárságukat nem tudták igazolni. Ennek azonban sokszor az volt az oka, hogy szándékosan szombaton tartották az ellenőrzéseket, mert akkor a vallás szigorú előírásai szerint, semmit nem cipelhetnek a zsidók. Így az irataik sem voltak náluk, amellyel igazolni tudták volna magukat.

A német megszállás aztán újabb korlátozó intézkedések léptek életbe. Bevezették a sárga csillagot, majd 1944. április 16-án elkezdték gettókba zárni a magyarországi zsidókat. Csak Auschwitzba 147 vonat indult Magyarországról. Ahogy azt Lívia kifejtette, egy 1941-es népszámlálás adatai szerint hétszázhuszonötezer zsidó élt Magyarországon, közülük mindössze százezer élte túl a holokausztot.

Majd a rendhagyó tanórán Jusztin Ádám vette át a szót, aki hangsúlyozta, hogy nekik, zsidóknak mindig is fontos volt, hogy az emlékezés mellett, előre is tekintsenek, újabb és újabb lépéseket tegyenek a közösség megújulása felé. Ennek folyománya a kővágóőrsi zsinagóga felújítása is.

Mint mesélte, egy kiránduláson bukkant rá, az erősen leromlott állagú épületre is. Sok utánajárást követően pedig néhány barátjával együtt megvette. A zsinagógát jelenleg a Káli-medence zsinagógája Alapítvány – amelynek ő az elnöke – gondozza. Felkutatták a múltját, ebből egy kis kiállítást rendeztek be, és azon igyekeznek, hogy újra régi pompájában ragyoghasson a több mint kétszáz éves építmény, és a közösség is újjáéledjen itt.  

Végül pedig az ajándékba hozott sárga gyertyáról mesélt a fiúknak. Mint mondta, rengeteg olyan holokauszt áldozat van, akinek senkije nem maradt, aki emlékezne rá. A holokauszt izraeli emléknapján a Maccabi Vac Hungary szervezésében – amelynek szintén ő az elnöke – az áldozatokért gyújtják meg ezeket a sárga gyertyákat, amelyek mellett egy-egy név is szerepel. Ezeket lefényképezik és a fotókat feltöltik a közösségi oldalra, hogy ne merüljenek feledésbe a mártírok. Az emléknap után a cetlit könyvjelzőként, a mécsestartót pedig virágültetésre lehet használni.

A Jom HaSoah idén április 27-re esik. Ekkor mi is meggyújtjuk az ajándékba kapott gyertyát a Pannonhalmi Bazilikában, amely az 1941-ben, kilencévesen meghalt rigai Israel Damasekért ég majd.