Érdemes-e előrehozott középszintű nyelvi érettségit tenni?

Nem. Meggyőződésünk szerint gimnáziumunk nyelvoktatásának nem lehet az a célja, hogy csak egy B1-B2-es szintig, azaz még a középfokú nyelvvizsga szintjénél is alacsonyabb érettségi szintjéig vigyen tanulókat, akik pedig annál jóval többre képesek. Ezért iskolánk csak abban az esetben pártolja az előrehozott érettségit, ha a tanuló utána folytatja az adott nyelv tanulását az iskola keretein belül. Programunk is ezt rögzíti: csak a felső nyelvi csoportokból tesznek diákjaink előrehozott érettségit, akik 12. őszén ugyanebből a nyelvből emelt szinten is érettségiznek, majd pedig leteszik a C1-es (vagy C2-es) nyelvvizsgát. Ilyen módon az érettségi vizsgák mérföldkövek, nem pedig végállomások a nyelvtanulás egész életen keresztül vezető útján.

Éri-e hátrány azt a diákot, aki német vagy éppen angol helyett második nyelvként franciát, olaszt vagy latint tanul?

Nem. Általában úgy teszik fel ezt a kérdést, hogy valaki németet tanul első nyelvként, és akkor Pannonhalmán második nyelvként ugye nem tanulhat angolt, hanem kénytelen olaszt, franciát vagy latint választani. Ha egy pillantást vetünk az idegen nyelvi tanulmányi rendre, láthatjuk, hogy ezzel az angoltól nem lesz "elzárva" az ifjú nyelvtanuló, hanem tanulhatja harmadik nyelvként, ha németből valamit már letett az asztalra. Ráadásul még alapos képzést kap egy latin/újlatin nyelvből is, amelynek logikája és elsősorban szókincse nagyon is segíteni fogja későbbi angoltanulását. Köztudomású, hogy a német kezdetben kevesebb sikerélményt nyújt, mint az angol. Talán éppen ezért jobb, ha már gimnáziumi keretben (amely minden kényszernek, szigornak vagy egyszerűen csak rendszeres számokérésnek nevezett segédeszközzel szorítja a tanulót arra, hogy ne adja fel az első nehézségeknél) minél előbb belekezdünk a németbe, és nem halogatjuk azt "majd az egyetemre".

Van-e értelme a mai világban latint tanulni?

Nyissunk ki egy angolszótárt, és szembesüljünk azzal, hogy szókincsének jelentős hányada latin. Ugyanez még inkább nyilvánvaló a francia, a spanyol, az olasz, a portugál esetében. Nem beszélve az európai kultúráról, amelynek ugyan nem létezik szótára, annál inkább tudjuk, miről van szó. Vagy közelítsünk 'a contrario': a legzavarbaejtőbb kérdés egy értelmiségi felé épp az lehet, hogy érti-e a latint. És akkor jöjjenek a kisebb érvek, hogy ti. orvosin, jogon, teológián, bölcsész szakokon kötelező, hogy jól jön belőle a nyelvvizsga, és hogy olyan "könnyű" nyelv, amelyet nem kell beszélni, vagy hogy egy világ(birodalom) nyílik meg előttünk ...

Miért ragaszkodik a Bencés Gimnázium ahhoz, hogy második nyelvként a francia, az olasz és a latin közül kelljen választani?

Tudjuk, hogy szembe megyünk az egyre terjedő gyakorlattal. De szembeszegülésünk mögött ott áll a bencés rend internacionális tapasztalata: nem a világnyelv (angol) ismerete dönti el a lényeges kérdéseket, hanem hogy mit ismerünk azon kívül. És ekkor máris érvényesül a nyelvek egyenrangúsága. Érthetőnek, mégis elfogadhatatlannak tartjuk azt a magyarországi jelenséget, hogy az angol és a német párosa kiszorította a többi nyelvet az iskolák kínálatából. Ez pedig egy bizonyos szint fölött nem engedhető meg. A világnyelv megtanulására később úgyis rászorít az élet. Az igényességre azonban már korábban rá kell nevelnünk az ifjakat.

Ki tanuljon harmadik nyelvet?

Akinek elfogadható jegye (jó vagy jeles) van az első két nyelvből. Ha valaki két nyelvből nem teljesít, a harmadik helyett inkább koncentráljon újult erővel a már megkezdettekre. Felesleges halmozni a tanulandó nyelvek számát, ha a ténylegesen tanult nyelvek száma nem növekszik. A tehetséges és motivált diákok számára azonban minél több kihívást kell támasztanunk. Ezért kínáljuk a kínai nyelv tanulását is harmadik nyelvként, délelőtti keretek között. Anyanyelvi tanáraink angolul tanítják a kínait, így ezt valóban azoknak a diákoknak ajánljuk, akik elszántak a nyelvtanulás terén.

Ki tanuljon délutáni (szakköri) nyelvet?

A délutáni szakkörök hangulata egészen más, mint a délelőtti óráké. Minthogy egyéni vállalásból vesznek részt rajtuk a tanulók, ezért a számonkérés is másként működik. Nehéz és talán nem célravezető ugyanazzal a szigorral fellépni, mint délelőtt, hiszen ezeknek a szakköröknek a lényege, hogy nagyobb mértékben kell a tanuló felelősségére alapoznunk, mint a külső nyomásra. Ürügyet is könnyebb találni egy-egy hiányzásra. Éppen ezért csak olyan diák vállalkozzék délutáni nyelvórára, aki szereti a nyelvet és a nyelvtanulást.

Hogyan lehet csoportot (szintet) váltani az első nyelv (angol, német) sávjai között?

A 9. évfolyam első hetében történő szintező csoportbeosztás után ugyanezen év félévekor, továbbá minden további tanév elején lehet szintváltást kezdeményezni, amennyiben a tanulónak az előző félévi érdemjegye jeles, a szintező teszt alapján az új csoport követelményeinek megfelel, valamint a fogadó csoport létszáma ezt megengedi. A csoportváltásra az érintett tanárok, az osztályfőnök és a tanulmányi igazgatóhelyettes által aláírt űrlap titkársági benyújtásával kerülhet sor.