2022. november 4-én, pénteken este 8 órakor a Díszteremben Rácz András történész Merre tovább, ukrajnai háború? címmel tart előadást. Az előadó többek közt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a téma Oroszország-szakértője. Beszámoló alább olvasható.Az elődásban áttekintjük az ukrajnai háború okait, eddigi főbb eseményeit és fordulópontjait, az áttekinthetőség kedvéért térképekkel is illusztrálva. Ezt követően igyekszünk felvázolni a háború lehetséges kimeneteleit, az eddig ismert ukrán és orosz célok alapján.

Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

————————————————–

Szakértő az orosz-ukrán háborúról

Villámháborúra készültek, de nem jöttek be Putyin számításai. Az orosz-ukrán háború hátteréről, okairól és lehetséges kimeneteléről tartott előadást Rácz András Oroszország-szakértő 2022. november 4-én. Mint mondta, Európa a II. Világháború óta nem látott ennyire véres háborút, mint a mostani.

Ukrajna mindig is többnemzetiségű és -nyelvű ország volt. Neve azt jelenti: határvidék. Sokszínűsége évszázadokra nyúlik vissza. Bár sokan azt gondolják, hogy az orosz-ukrán háború 2022. február 24-én tört ki, valójában már 8 éve tart. 2014 óta, amikor Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet. Az ellen Ukrajna semmit nem tudott tenni, mert katonailag gyengék voltak, és az orosz erők kihasználták, hogy épp zavaros idők voltak az országban.

2013 decemberében ugyanis egy véres forradalom vette kezdetét az országban. Mielőtt azonban Rácz András kitért volna ennek részleteire, Ukrajna 1991-es függetlenedéséig nyúlt vissza. Mint mondta, az azóta eltelt több mint harminc év arról szólt az országban, hogy nyugat vagy inkább Oroszország felé orientálódjon. 2004-ben is kirobbant egy forradalom, mert az ukránok többsége azt szerette volna, ha nem oroszbarát elnökük van. A forradalom győzött, és a kormányt leváltották, de az ország keleti és déli része, ahol döntően oroszajkúak élnek, továbbra is Moszkvát támogatta.

2010-ben új elnököt választott Ukrajna. Viktor Janukovics négy év alatt egy annyira korrupt rendszert hozott létre, amelyben csak vesztegetéssel lehetett bármit is elintézni. Jól szemlélteti a korrupció mértékét Rácz András saját története. Amikor egy ideig Ukrajnában vendégtanárként dolgozott, nem volt olyan tanítványa, aki ne akarta volna lefizetni a vizsgakor – mesélte.

A mérhetetlen korrupcióba belefáradt a lakosság. Az utolsó csepp azonban az volt a pohárban, amikor több éves előkészítő munka után az elnök egyik pillanatról a másikra felrúgta az unióval kötendő megállapodást, egy héttel az aláírás előtt. Oroszország ugyanis 15 milliárd dollárt ajánlott fel azért, hogy ne írja alá, amiből 3 milliárd jutott Janukovicsnak – magyarázta Rácz. Az emberek fellázadtak, kitört a forradalom, Janukovics pedig – több teherautónyi készpénzzel és műtárggyal – elmenekült. 2014 májusában pedig Petro Porosenkót választották meg elnöknek.

Egy forradalom miatti hatalomváltás azonban mindig bonyolult helyzetet teremt – hangsúlyozta a szakértő. Ez ebben az esetben is így volt, hisz néhány hónapig nem volt egyértelmű ki is az elnök, ki a hadsereg főparancsnoka. Ebben a zűrzavarban annektálta Krímet Oroszország. Majd a keleti területek egy részét – Donyeck és Luhanszk környékét – is kontroll alá vonta. Ezen a részen pedig azóta is tartanak a harcok.

Ez egyben azt is jelenti, hogy Ukrajnának 8 éves tapasztalata van az oroszok elleni harcban, és ebben az időszakban minden katona megjárta a keleti frontot, azaz van harci élményük – magyarázta Rácz András.

2022. február 24-én Oroszország 7 fő irányból rohanja le Ukrajnát, és egy 2000 kilométer hosszú frontszakaszt nyit. Putyin eredeti elképzelése szerint 4 nap alatt elfoglalták volna Kijevet és a keleti nagyvárosokat. Egy hét alatt elérték volna Odesszát, elvágják a tengertől Ukrajnát, és már meg is nyerték a háborút.

Oroszország azt gondolta, hogy az ukránok majd pánikba esnek, és a katonák elmenekülnek, illetve abban bízott, hogy a déli és keleti részeken élő oroszajkú lakosság melléjük áll. Részükről a szimpátia azonban érthetően csak addig tartott, amíg az oroszok nem az ő falujukat kezdték el támadni. „Ha az orosz tankok a saját házadat lövik szét, akkor harcolsz, mert nincs mit tenni.” Az átlag ukránok pedig – beszéljenek bármilyen nyelvet is – ezért harcolnak. Saját országukért, családjukért.

Mint mondta, miután egy hét után világossá vált, hogy a villámháború nem hozza meg a várt sikert, a második fázis következett. Kijevet kezdték ostromolni az orosz erők. Arra számítottak, hogy majd ott győzik le az ukránokat. 8 hét után azonban kénytelen voltak felhagyni a főváros elfoglalásával, és kivonultak az északi részekről. Ezután jött a harmadik szakasz. A nyolc éve már részben elfoglalt donyecki és luhanszki rész másik felét szerette volna megszerezni Oroszország, és ezzel az egész Donbasz vidéket az uralma alá hajtani. Ezen a fronton azonban alig néhány kilométert sikerült csak előrébb haladniuk.

Augusztustól pedig újabb szakaszába lépett a háború. Az ukránok ellentámadásba lendültek. Előbb nyugaton, majd keleten, és sikerült is területeket visszaszerezniük. Jelenleg a herszoni, a donbaszi és a harkivi front a legjelentősebb. A szakértő arra számít, hogy ahogy lenni szokott az őszi és a téli időszakban, a háború lelassul, majd tavasszal újra intenzívebbé válik.

A veszteségekről és a haderőről szólva elmondta, hogy Oroszországnak valamivel több mint nyolcszázezer katonája van összesen. Negyedüket tudták kirendelni az ukrán frontra, hisz a többi határt is védeni kell. A kétszázezer katonából február óta kilencvenezren meghaltak, vagy olyan súlyosan megsérültek, hogy soha többé nem tudnak harcolni, és a többiek is kisebb-nagyobb sebesüléseket szenvedtek. Oroszország már az ország többi részéből hozza a katonákat és mintegy háromszázezer embert mozgósítottak.

Ukrajnában ugyanakkor majd egymillióan vannak fegyverben. Náluk mintegy negyvenezren haltak meg, és harmincezren súlyosan megsérültek. Veszteségeik pedig nem csak azért alacsonyabbak, mert a háborúk természetéből fakadóan általában a támadó félnél több az áldozat, hanem azért is, mert nyugatról felszerelésben sok segítséget kapnak az ukránok. Míg náluk minden katonának van golyóálló mellénye, az oroszoknál szinte senkinek – említette példaként Rácz András. Mint mondta szerinte még legalább félévig-évig is elhúzódhat a háború, ami miatt naponta tízezrek kényszerülnek elhagyni otthonukat.

Csak a magyar határt naponta mintegy tizenkétezren lépik át. Február óta pedig már másfélmillió menekült ment keresztül Magyarországon. Töredékük – mintegy harmincezer ember – kérte csak hazánktól a befogadást. A kárpátaljai magyar állampolgárok – körülbelül százharmincezer fő – mintegy fele azonban átjött. Kárpátalja az egyébként sem gazdag Ukrajna legszegényebb régiója. Február óta mintegy félmillióan menekültek oda az ország más részeiből a harcok elől. Így mostanra hihetetlen méreteket öltött a nyomor a térségben.