2024. szeptember 13-án, 88 évesen elhunyt egykori diákunk, a világhírű biokémikus Radda György. Ő volt, aki kidolgozta az MRI képalkotó vizsgálat módszerét. Munkásságát 2018-ban az egyik legnagyobb állami kitüntetéssel, Corvin-lánccal ismerték el. Akkor a kitüntetés kapcsán írt életéről a Pannonhal-MA kiadványban Antal atya. Ezzel az írással emlékezünk most rá. Az örök világosság fényeskedjék neki!
Radda György (Sir George Charles Radda) az Oxfordi Egyetem professor emeritusa, a szingapúri Bioimaging Consortium alapító igazgatója 1936-ban született Győrött. Apja a főapátság ügyvédje volt, a második világháború idején Tarjánpusztán, majd Győrszentmártonban laktak a tanári szolgálati lakásban.
Gimnáziumi tanulmányai alatt több éven át kiemelkedő eredményt ért el az Országos Rákosi Mátyás Tanulóversenyen (az OKTV elődjén). Érettségi után kitűnő tanulmányi eredménye alapján felvették az ELTE vegyész szakára (bár „szíve szerint” irodalomkritikus szeretett volna lenni, mégis a vegyészetet választotta anyja tiszteletére, aki az első magyar nő volt, aki agrokémiából szerzett doktori címet).
Másodéves volt 1956 őszén, amikor visszaemlékezése szerint: „Csodálatos érzés volt a barátaimmal közösen vonulni az utcákon, megérezni a szabadság ízét, hinni abban, hogy más lehet az élet”, majd november közepén testvéreivel átszöktek a határon. Bécsből két oxfordi professzor segítségével jutott Nagy-Britanniába. A gimnáziumban jól megtanult olaszul és németül, de angolul nem tudott, ám a felvételi során „volt egy közös nyelv, a Mengyelejev-féle periódusos rendszer”, amelynek a nyomán bekerült az Oxfordi Egyetemre. Ott diplomázott, doktorált, és lett tanszékvezető, majd biokémikus szeretett volna lenni, ezért a kutatásait Hans Adolf Krebst laboratóriumában kezdte el (aki a róla elnevezett citromsavciklus felfedezéséért orvosi Nobel-díjat kapott).
1974-ben a világon elsőként Radda György írta le a mágnesesrezonanciaspektroszkópia (MRS) jelentőségét a szövetek tanulmányozásában. Ez alapján jött létre a világ első klinikai MRS-laboratóriuma az Oxfordi Egyetemen, ahol a világ első molekuláris kardiológia tanszékét alapította. Ő dolgozta ki azt a képalkotó eljárást, amelyet ma MRI-nek nevezünk. 1983-ban ott üzemelték be a világ első, teljes emberi test vizsgálatára alkalmas mágneses magrezonancia-spektroszkópját.
(Pannonhal-Ma, 2018/11.évfolyam/1.szám, Hirka Antal OSB)
Radda Györgyről sokan megemlékeztek. Köztük a Magyar Corvin-lánc Testület is. Ők írják, hogy a Corvin-lánc kitüntetésen túl a bikoémikust egyebek mellett The Royal Society Buchanan-érmével, a Brit Birodalom Rendje kitüntetéssel, a Semmelweis Budapest Awarddal is elismerték. A testület emlékeztet, hogy Sir George Charles Radda – Radda György Károly a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Magyarország Barátai Alapítvány alapító tagja és a Magyar Corvin-lánc Testület tagja volt.
Prof. Dr. Vizi E Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarország Barátai Alapítvány korábbi elnöke így emlékezik rá: „Rendkívül gazdag örökséget hagyott ránk, áldozatos munkája inspiráló és példamutató a jövő nemzedékek számára.” Nyugodjon békében.
