2024. január 26-én, pénteken este 8 órakor a Díszteremben Schanda Balázs alkotmánybíró Mire való az alkotmány? címmel tart előadást. Alkotmány-e az Aranybulla? Lehet egy alkotmány alkotmányellenes? Megvédheti-e egy alkotmány egy ország rendjét és békéjét? Igazságot vagy/és jogot szolgáltassunk? Az előadásról készült beszámoló lent olvasható.Ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadó, aki az alkotmányjog és az egyházjog nemzetközileg is elismert professzora. Fő szakterülete a vallásszabadság, az állam és egyház viszonya, az egyházjog, az alkotmányosság elvei és az alkotmány értéktartalma, a házasság és a család alkotmányjogi védelme.

2016 óta alkotmánybíró.

Az előadást az MTA Alumni programja támogatja.

Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

—————————————————————————————-

Schanda Balázs: Mire való az alkotmány?

Két évvel ezelőtt az Országos Levéltárban nyílt egy nagy kiállítás az Aranybulla 800. évfordulója  alkalmából. Egy másolatot állítottak ki, az eredeti az nem maradt meg. A levéltárban azt írták a tárló fölé, hogy az első alkotmány. Alkotmány-e az aranybulla? Hogyan határozhatnánk meg, hogy mi az alkotmány? Mit várnánk egy alkotmánytól? Mi az, amit egy alkotmányban írjunk le? Minden szervezetnél, egy iskolánál, egyesületnél, egy társasháznál mindenütt kellenek valamiféle együttélési szabályok. De azért többről van szó. Alapvető értékeket is bele kell még írni. Ha egy közösségben, egy társadalomban, szakszóval élve egy nemzetben van egy konszenzus értékekről, akkor ezeket is bele lehet írni.

A Száz év magány című regényben van egy kis történet. Egy faluban játszódik, amit megtámad a felejtés vírusa, és az ott lakók azt veszik észre, hogy egyre több mindent elfelejtenek. Ritkábban használt szavak nem jutnak az eszükbe, és úgy védekeznek ellene, hogy kis cédulákat csinálnak, ráírják a dolgokra, hogy mi a neve: ’ez az üllő’, az istállóba kiteszik a tehén fölé, hogy ’ez a tehén, tejet ad, naponta kétszer meg kell fejni’. Két nagyobb táblát írnak: az egyiket a falu szélére teszik ki, arra a falu nevével: ’Macondo’, nehogy elfelejtsék, a másikat pedig a falu közepén, kiírják rá, hogy ’Van Isten’. Ha vannak közös értékeink, akkor egy alkotmányba ilyesmiket kell beleírni.

Minden alkotmánynak van néhány alapelve, alapvető értéke, amelyet minden alkotmányon számon szoktunk kérni, amire azt mondjuk, hogy enélkül nincsen alkotmányos alkotmány.

Az első a nép mint közhatalomnak a forrása, az alkotmányoknak a hivatkozási alapja, a népszuverenitás. Ha az állam hatalmat gyakorol, az a közhatalom. Például a rendőr közhatalmat gyakorol, emiatt a tisztségét vissza kell tudnom vezetni a népre, méghozzá választások és kinevezések hibátlan láncolatával: rendőrt valaki kinevezte, a kinevezőjét is valaki kinevezte, eljutunk az országos rendőr-főkapitányig, akit kinevezett a köztársasági elnök, akit választott az országgyűlés, az országgyűlést pedig választotta a nép. Egy magáncégnél ilyen nincsen, ezért az ő kezükbe nem adunk közhatalmat.

A második követelmény, hogy demokratikus legyen. Legyen benne több pártrendszer, legyenek rendszeres időközönként szabad tisztességes választások. Többségi elven döntsünk el kérdéseket, de a kisebbségi álláspontot is tartsuk tiszteletben, hiszen lehet, hogy a mostani kisebbségből lesz holnapután többség, és fordítva, azaz egy demokráciában nem a másik megsemmisítésére törekszünk, hanem arra, hogy egy diskurzusban hozunk döntéseket.

Az alkotmányosság harmadik alapvető követelménye a hatalmi ágak elválasztása, ez egy kicsit talán amerikai találmány. Ott jutottak erre a az eredményre: emberi tapasztalat, hogy a hatalmat gyakorló embernek speciális kísértései vannak. Ennek a legjobb ellenszere az, hogyha ellensúlyozom, hogyha a hatalomnak vannak fékei, korlátai, ellensúlyai. Erre találják ki a hatalommegosztásnak a követelményét, nem adok mindent egy kézbe, mert a hatalom korrumpál. Ha túl sok a fék, akkor működésképtelen lesz az állam: építhetek olyan repülőgépet, aminek semmi baja nem lesz, amikor leesik a földre, de olyan nehéz, hogy föl se tud szállni. Ha túl sok a biztosíték, az sem jó. Az elmúlt évtizedek tapasztalata Európában, és Magyarország sem kivétel ebből, hogy a kormányzati hatalom mindenütt erősebbé vált az elmúlt évtizedek során. Amikor ma Magyarországon emberek elmennek országgyűlési képviselőt választani, akkor a többségüket nem érdekli az, hogy ki lesz a választókerületi képviselő, csak az, hogy ki lesz a miniszterelnök. Nem őt választják, képviselőt választanak, de a végrehajtó hatalom, a kormányfő érdekli őket.

A negyedik követelmény az az, hogy akkor nevezek alkotmányosnak egy alkotmányt, hogyha ez egy jogállamnak az alkotmánya. Mit jelent a jogállamiság? Egyrészt jogállamban joguralom van: nem lebokszoljuk a történeteket, hanem joghoz kötötten működik az állam. Az embernek mindent szabad, amit a jog nem tilt meg, az államnak csak az szabad, amit a jog neki megenged. Másrészt azt jelenti a jogállam, hogy jogbiztonság van. Kell egy kiszámíthatóság: egy jogállamnak törekednie kell az igazságosságra, de ha választania kell a jogbiztonság és az igazságosság között, akkor fájó a formális jogot fogja választani a materiális igazságossággal szemben. A stabilitás fontosabb, mint az igazságosság.

Az ötödik követelmény vagy alapérték, ami nélkül nincsen alkotmányos állam, az az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása. Ezeket a jogokat nem az állam adta, ezek velünk születtek, az emberségünk, a teremtettségünk, az eredendő született méltóságunk miatt ezek a jogok megilletnek minket. Az állam akkor alkotmányos, hogyha ezeket a jogokat elismeri, és ha van egy határa az állami beavatkozásnak, amin túl nem mehet. Egy alkotmánynak védenie kell az embereket, egyéneket és közösségeket, adott esetben egy egyházat, vallási vagy politikai közösséget az államhatalommal szemben.

És valóban, az Aranybullánál jelenik meg a magyar jogalkotásban az, hogy az államhatalomnak vannak jogi korlátai, és ezek a jogi korlátok érvényesíthetőek. Ha ez nincs meg, akkor nem lehet vagy nem érdemes alkotmányról, alkotmányosságról beszélni