Érzelmi támogatás, a beilleszkedés segítése, hétköznapi kérdésekben eligazítás nyújtása és annak felismerése, ha felnőtt bevonására van szükség. Leegyszerűsítve így foglalható össze, hogy mit is jelent a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, hogy mentorként diáktársunk mellett állunk. Iskolánkban a 2024-2025-ös tanév immár a harmadik volt, amikor minden egyes hetedikest egy 11-12. évfolyamos diák mentor kísért. A kortárs segítő program hamarosan bővül, a következő tanévben már diák facilitátorok is „munkába állnak”.

A kezdetek

Éppen tíz éve, hogy 2015. januárjában elindult a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban a mentorprogram. Akkor még csak a felnőtteket, azaz a gimnázium tanárait vonták be a projektbe. Minden hetedikes mellé kijelöltek egy felnőtt mentort, akivel hetente találkozott, és aki odafigyelt rá. Együtt örült vele a sikereinek, vigasztalta, ha kudarc érte. Segített neki a beilleszkedésben, és például olyan hétköznapi kérdésekkel is lehetett hozzá fordulni, mint hogy hogyan érdemes szakköröket felvenni, vagy hogy lehet beiratkozni a könyvtárba. Mindemellett a program elindításának az is célja volt, hogy időben észre lehessen venni, ha egy kisdiákkal valami nagyobb gond van.

Később indokoltnak látták megfontolni azt a lehetőséget, hogy a labora pro bono program keretében kortárs segítőként a 11. és 12. évfolyam diákjait is bevonják a mentorálásába. Miközben Rochlitz Kyra tanárnő a mentorprogram felelőseként annak továbbfejlesztését tervezte, Csertán Károly tanár úr vele párhuzamosan diák facilitátorok képzésének gondolatával foglalkozott. Végül közösen dolgozták ki a kortárs segítés keretei között egymásra épülő, kétszer négy modulból álló teljes képzési programot, és vezetik azóta is.

Idén a diák mentorok azok, akik heti szinten tartották a kapcsolatot a társaikkal, de ahogy korábban, úgy most is minden hetedikes mellett állt egy felnőtt mentor. A diákok tizedikben végezhetik el a négy modulból álló mentorképzést. Megtanítják nekik, hogy milyen keretek között működhetnek, azaz hol és mikor mentorálhatnak, és a házirendet is pontosan ismerniük kell. A képzésben olyan készségeket sajátítanak el, mint az érzelmek felismerése és kezelése, az aktív hallgatás és az értő figyelem képessége, és azt is megtanulják, hogyan működik a jelzési protokoll az iskolában. Ez azt jelenti, hogy a diák mentoroknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mely esetek haladják meg a kompetenciájukat. Ilyen szituáció például az iskolai zaklatás, a bántalmazás. Arra is külön kiképezik a segítőket, hogy felismerjék, ha társuk közvetlen veszélyben van – bűncselekmény áldozata, közvetlen fizikai vagy lelki bántalmazásnak van kitéve, vagy szuicid veszély áll fenn – és azonnal felnőtt beavatkozása szükséges.

A képzés végén a diákok vizsgát tesznek és csak ezután, egy felnőtt szupervízor támogatása mellett mentorálhatnak.

A diák-mentorok feladata

A mentorprogram kidolgozásakor a nagyobb diákokat kérdezték meg arról, hogy amikor ők hetedikesek voltak, milyen segítség jött volna jól nekik. Ezek alapján kiderült, hogy a meghallgatás, értő figyelem, szükség esetén konkrét segítségnyújtás (pl. korrepetálás) mellett vannak olyan hétköznapi kérdések is, amelyekben útmutatásra lett volna szükségük, de könnyebb lett volna egy idősebb diákot, mint a felnőtt mentorukat megkérdezni. Például, hogy honnan lehet krétát hozni, ha a tanárnak arra van szüksége? Mit csinálj, ha valaki csak nyitott ablaknál tud aludni, nem mosakodik, vagy ha egy felsőbbéves folyton bejön?  Melyik tanár mit enged? Hova és meddig lehet elmenni? Hogy érdemes beilleszteni a napközi imaórát a heti rendbe? Megéri-e a mozibérlet? Hogy működik a könyvtár, a gépterem? Hogyan válasszunk szakköröket? Ezekben a diák mentorok egyszerűbben, természetesebben tudnak eligazítást nyújtani. Fő feladatuk azonban a mentoráltak érzelmi támogatása. A kisdiákok megoszthatják velük az örömeiket, bátorítást és biztatást kapnak tőlük, támogatást a nehézségeik megoldásában.

A diák mentorok, ha úgy érzik, hogy nem jutnak egyről a kettőre, bizonytalanok egy helyzet kezelése kapcsán, vagy egyszerűen csak nem tudnak megfelelő válaszokkal szolgálni, nem találják a közös hangot mentoráltjukkal, akkor a szupervízoruktól kérhetnek segítséget. Fontos, hogy a mentoroknak kimondottan nem feladatuk a korábban említett súlyos esetek, veszélyhelyzetek kezelése, megoldása. „Nem dolguk olyan felelősséget vállalni, amit egy felnőtt vállalhat egy gyerekért” – hangsúlyozzák a program vezetői.

Alapelvek

A mentorok – akár diák, akár felnőtt segítőkről beszélünk – bizalmasan kezelik a mentoráltjuktól hallottakat. Ugyanakkor az is alapvetés, hogy „rossz titkokat nem őrzünk” – magyarázzák. Vagyis, azt nem titkolhatják el, ha például bántalmazás elszenvedője a kisdiák, vagy közvetlen veszélyben van.

A „semmit rólad, nélküled” szabály azonban még ezekben az esetekben is érvényes. Azaz a mentoráltat minden esetben tájékoztatják arról, ha mást is bevonnak a probléma kezelésébe, legyen az a prefektus, a felnőtt mentor, a Védelmi Csoport, vagy az iskola vezetősége.

Mi az a Védelmi Csoport?

Tulajdonképpen egy nagyon erős védőháló, amely a közösséget segíti, óvja a romboló folyamatoktól.

De nézzük egy konkrét példán keresztül. Egy diák mentornak azt meséli a rá bízott társa, hogy az egyik fiú folyamatosan megfélemlíti. A segítő a képzésen tanultak alapján felismeri, hogy ebben a szituációban egy felnőtthöz kell fordulni. A „semmit rólad, nélküled” alapelv szerint megbeszéli a mentoráltjával, hogy a problémát jelezni kell vagy a Védelmi Csoportnak, vagy az iskola vezetőségének. Utóbbi azonnali fegyelmi eljárást vonna maga után. A kisdiák úgy dönt – vagy azért, mert félti az elkövetőt a büntetéstől, vagy tart a bántalmazó megtorlásától – hogy a Védelmi Csoporthoz fordul. A csoport amennyire tudja, feltárja az esetet, és a bejelentővel megbeszélve a lépéseket, segítséget nyújt a konfliktus kezelésében. Ha a diák a szüleivel egyetértésben nem fegyelmi úton kívánja rendezni a helyzetet, akkor a Védelmi Csoport egyeztető eljárást kezdeményez és resztoratív módszerekkel segíti a panasz okának megszüntetését és a kapcsolatok helyreállítását.

A Védelmi Csoport megegyezik a bántalmazóval, hogy ha mindent őszintén elmond, együttműködik és a közösen meghatározott lépéseket teljesíti, akkor az addig elkövetett szabályszegésekért nem büntetik meg és titokban tartják az ügyet. Cserébe az elkövetőnek is titoktartást kell fogadnia, azaz nem mondhatja el másnak, hogy a társa „bepanaszolta”. Alapelvárás az is az elkövetőtől, hogy a jövőben nem folytathatja tovább a bántalmazó viselkedést. Ha az egyezség bármely pontját megszegi, a szövetség felbomlik és a Védelmi Csoport fegyelmi eljárást kezdeményez. Azt is világossá teszik előtte, hogy azzal, hogy társa hozzájuk fordult és nem az iskola vezetőségéhez, egy mentőövet dobott neki, amivel még a jó irányba terelheti az ügyet, és elkerülheti a büntetést, ha betartja, amiben megállapodnak. A Védelmi Csoport ezek mellett mind a bántalmazónak, mind az elszenvedőnek érzelmi segítséget is nyújt a probléma feldolgozásához.

A Védelmi Csoporthoz nem csak a mentoráltak, de bármely diák és a gimnáziumban dolgozó felnőttek is fordulhatnak.

 A jövő útja: facilitátorképzés

Kyra és Károly amellett, hogy a mentorprogramot vezetik, a Mentálhigiénés, illetve a Védelmi Csoport tagjai. Az utóbbiban végzett munka során az volt a tapasztalat, hogy sok hozzájuk kerülő ügynek már van előzménye. Ha azonban lennének olyan diákok, akik közvetíteni tudnak a felek között, akkor számos konfliktust még azelőtt kezelhetnének, hogy az súlyossá válna, és már a csoport bevonása szükséges hozzá.

Egy tipikus ilyen szituáció, hogy a Védelmi Csoporthoz fordulnak bullying miatt. Az eset feltárása során azonban kiderül, hogy hónapokkal korábban az érintettek összeverekedtek. Ez alapvetően még nem egy szélsőséges eset kamasz fiúk esetében, hogy kicsit kakaskodnak egymással – mondják. A konfliktus azonban egyre súlyosabbá válik, és az egyszeri esetből rendszeres bántalmazás lesz. Az ügy így eljut a Védelmi Csoporthoz. Azt mondják, hogy a diák facilitátorok már a verekedéskor közbe tudnának lépni, és a konfliktus békés rendezése felé terelhetnék a feleket.

Éppen ezek miatt jutottak arra a döntésre, hogy facilitátorképzést is indítanak a diákoknak, ami tökéletesen kiegészíti a már működő mentorprogramot. Egyelőre a mentorképzést sikeresen teljesítők vehetnek részt rajta, hisz a korábban megtanultakra építenek. Hosszas előkészítés után a képzést a 2024-2025-ös tanév második felében indították el, így a következő tanévben már a facilitátorok is „munkába állnak”. Rájuk nem csak akkor számíthatnak majd, ha személyesen jelen vannak a konfliktushelyzet kirobbanásakor, hanem egy már meglévő vitában is lehet kérni a segítségüket. „Példát mutatnak a többieknek azzal, hogy nem lesznek szemlélői, a bántalmazók néma segítői ezekben a szituációkban. Lesz elég bátorságuk és tudásuk is ahhoz, hogy közbe lépjenek, mielőtt még a helyzet elmérgesedne.”

A facilitátorképzés elvégzéséről szóló tanúsítványokat tizenöt diáknak adtuk át a tanévzárón.