Bencés iskolák diűkjai és tanárai közös zarándoklaton vettek részt Szent Benedek életének helyszínein, Roma – Subiaco – Vicovaro – Montecassino útvonalon 2025. október 8-13. között. A zarándoklatról Csizmazia Kenéz, iskolánk angol-német tanára írt személyes hangú beszámolót, amely alább olvasható.

Az a megtiszteltetés ért, hogy az öt kisérő egyike lehettem az idei bencés iskolák közös olaszországi zarándoklatán, amin 44 nagykorú diákot vezethettünk végig Szent Benedek életének legfontosabb helyszínein. Ez a program három éve jött létre Hardi Gábor Titusz OSB főigazgató kezdeményezésére, amit a ’Roma Together’ esemény inspirált. A cél Benedek atyánk életének, lelkiségének megismertetése, a bencés szellemiség elmélyítése, a bencés fenntartású iskolák közötti diákkapcsolatok kialakítása, ápolása. Idén Kiskunfélegyházáról, Budaörsről, két szegedi intézményből, Balatonfüredről, Budapestről és Pannonhalmáról jöttek tanulók.

A tematikusan felépített programban ima, elmélkedés; közös, napvégi vezetett feladat, reflexió lehetősége és esti ima szerepelt.

A kezdő nap hajnalán keltünk busszal útra, és Cesenatico volt a cél, ahol a gyerekek megkapták az összetartozásunkat jelképező pólóikat, valamint megkezdtük a fizikai utazás mellett a közös lelki utunkat is, amely során a zarándoklás mikéntjéről, és kereteiről beszélt Fülöp testvér a diákoknak. Este Emmanuel testvér csapatépítő játékokkal segítette a gyerekeket, abban, hogy bátrabban nyissanak egymás felé, ami elég gyorsan be is következett. Esti imával zártuk ezt a napot is, ahol a diákok lelkesek és nyitottak voltak minden ötletünkre.

Második nap a mélység és a csend témakörét jártuk körbe Subiacio-Vicovaro-Roma útszakaszon, ahol Szent Benedek útján keresztül próbáltuk rekonstruálni, hogy miként kereste a visszavonulást, mélységet, csendet a római kiábrándulás után. A Subiacóban töltött három év fontosságát emeltük ki az Istennel való kapcsolatában, ami aztán a Regula megírásában válik a többi ember számára is megragadhatóvá. Vicovaro történetén keresztül pedig szembesülhettünk azzal is, hogy nem mindig olyan könnyű ezt zökkenőmentesen megosztani, a hétköznapokba beépíteni, a környezetünk számára elfogadhatóvá tenni. Ezt a napot Mónika tanárnő vezette, aki Szegedről érkezett és már a kezdeményezés eleje óta komoly motorja a tanári csapatnak.

A harmadik napon az erőforrásaink kerültek terítékre, amit végigkísért a római bazilikák meglátogatása. Fantasztikus élményben volt részünk például a Santa Maria Maggioréban, ahol Ferenc pápa sírjának letisztult szerénysége, fénye beragyogta az egész templombelsőt, és mellette megérintette, megszólította mindegyikünket. Ezen a napon sajnos sztrájk volt Rómában. A tömegközlekedés az általunk választott útvonalon blokkolódott, így Emmánuel testvér kreativitásának köszönhetően alternatív programban is részünk lehetett. Egy fizikailag megerőltető, igazi, zarándokos trappolás után az Il Gesú-t néztük meg a csapat egyik felével, ami során bepillantást nyerhettünk a jezsuita lelkiségbe is. Természetesen több, fontos történelmi hely mellett is elmentünk, amit nem felejtettünk el megemlíteni, megtekinteni.

A negyedik napon Montecassino, a hegy, az egyensúlykeresés, erőforrásaim, akadályaim, megkötözöttségeim, céljaim, vágyaim volt a téma. Ebből én készültem fel, amihez kiváló hátteret jelentett a helyszín, ahol ragyogó napsütésben a lépcsőn dolgozhatták ki a gyerekek, szimbolikusan egy fában megjelenítve életük fent említett paramétereit. A gyökerek ábrázolták az erőforrásainkat, a törzset akadályozó, elfojtó indák a bűneinket, függőségeinket, kísértéseinket testesítették meg, a gyümölcsök pedig az elért és elérendő céljainkat és vágyainkat voltak hivatottak szemléltetni. Komolyan vették a diákok a feladatot, ennek megfelelően aktívan vettek részt benne, és izgalmas eredményekre jutottak, ami segítheti az önismeretüket, és támogathatja őket új utak keresésében, döntéseikben.

A záró napon pedig a „Benedictus” – „áldássá lenni” volt a nap mottója, ahol visszatekintettünk az öt nap lelki, kulturális és fizikai útjára, élményeire. Ezen a napon a Colosseum, a Forum Romanum és a pápai Szent Anzelm Egyetem voltak a helyszíneink. A hálaadó szentmisénket Fehérváry Örs Jákó OSB, az egyetem új rektora celebrálta zarándokcsapatunk számára. Ezen a napon Hanna tanárnő játékos összefoglalásán keresztül néztünk rá az elmúlt eseményekre, zarándoklatunkra és arra, hogy miként válhatunk kovásszá az otthoni környezetünk számára.

Nagyon hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek a zarándoklatnak, és tagja a vezető csapatnak. Sok lelki ajándékot, élményt, és elgondolkodni valót kaptam. Jó volt a gyerekek önfegyelmét is látni, hogy mindenki tartotta a kereteket, így nem a fegyelmezésre ment el az energia, hanem érdemivé, személyessé válhatott a lelki kísérés is. Minden diáknak szeretettel ajánlom ezt a jól felépített, gazdag zarándoklatot!

Csizmazia Kenéz