Hagyományosan egy szál szegfűvel vettek búcsút végzős diákjaink a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumtól 2023. május 6-án, szombaton. A fiúk diáktársaik és tanáraik sorfala között – legelöl iskolánk zászlaját hordva – énekelve járták körbe az iskolát. Az oroszlános kapun kilépő ballagókat a Szent Márton-bazilika előtt igazgatónk, Albin atya búcsúztatta a rokonok és barátok körében. Beszédét teljes egészében közöljük.Kedves Fiúk!

Egyetlen fehér szegfű. Ez van most a kezetekben. A szegfű: magyar nyelvünk ezt a virágot Jézushoz köti, az ő kereszthalálához. A kereszt szögei váltak virággá, erre tanít a néphagyomány.

Egyetlen fehér szegfű: ezzel indulsz most el. Ezzel zárod le ezt a négy, vagy hat évet. Sok mindent vihetnél magaddal, sok minden lehetne a kezedben, de most csak ez van nálad, mert nem is kell más.

Védőszentünkről, Szent Mártonról van egy nagyon kedves történet. Annyi idős lehetett, mint most Ti. Ugyanígy állhatott valahol Galliában, hasonló kötelékben, merthogy katona volt. Nagyon szerették a társai, fel is néztek rá. Csakhogy kitört egy háború, csatába indultak, de ő Krisztushívő volt akkor már, és nem akart csatát. Nem akart háborút, és erre számon kérték: „Hát gyáva vagy? Nem mersz kiállni az ellenféllel szemben?”

Pedig milyen érdekes: ha gyáva lett volna, akkor megy a többiekkel a csatába; akkor nem megy szembe a csoport akaratával, a felsőbb elvárással; nem megy szembe az emberi paranccsal, hanem inkább enged az isteni parancsból. Márton azonban bátor volt, és nagyon leleményes! Azt mondta: „Rendben, elmegyek a csatába, de fegyver nélkül. Pajzs és sisak nélkül, odaállok egyedül az ellenfél sorai elé.”

Mi történt másnap? Mi történt a csatában? Az ellenfél, amikor látta Márton bátorságát, hogy minden fegyver nélkül valaki ki mer állni, megijedtek, és azonnal békét kértek. Hát erre képesek a szentek. Pedig akkor Márton még nem volt szent. 18-19 éves fiatalember volt, pont mint Ti.

Most is háború van. Nemcsak Ukrajnában, hanem a világunk megannyi harcterén, lövészárkokból lövöldözünk egymásra, néha már azt sem tudjuk, pontosan kire. Nem látjuk az ellenfél arcát, hanem a félelem van bennünk, hogy ha nem küzdünk, akkor elveszünk. Legyőznek, és vége. Ha Szent Márton ma itt lenne, vajon kimászna-e a lövészárokból? Fegyvertelenül?

Kedves Fiúk!

Az iskola azért van, hogy felkészítsen arra, hogy milyen is a világ, és most ilyen háborús lett a világunk. Nehéz is erre felkészülni, de itt, Pannonhalmán szerintem mindent megtanultatok. Én nem féltelek Benneteket. Tanultatok tudományokat, nyelveket. Programozni és kitartani a futásban. Vajon hat év alatt hányszor futottátok le a Várkört? Már egészen a tiétek ez a hely! Furcsa így fogalmazni, de tanultatok hitet. Belegyökereztetek egy szent hagyományba, amely kétezer éve segít milliárdnyi embert, hogy mindig újra lehet kezdeni, hogy minden kudarcunk ott hordozza a feltámadás lehetőségét.

Négy vagy hat év alatt belétek ivódott az is, hogy mi az a közösség. Belétek ivódott, hogy az osztály az nem felhőtlen együttlét, hanem az közösség. Azaz megküzdött, összeforrott béke, amely nem fél a konfliktustól, mert tudja, hogyan kell megoldani azt.

Talán mindent megtanultatok. Egyetlen dolog maradt most itt a legvégére: ez a szegfű, hogy ez elég. Ennyi, és más nem kell. Ha minden a miénk, ha ismerjük a tudományt, ha kitartóak vagyunk a sportban, szilárdak a hitben és a közösségben, akkor másra már nincs szükségünk. Nem kellenek fegyverek. Elég egy szál szegfű. Ez a virág Krisztus keresztje alól.

Sőt, aztán majd ezt is odateszed az oltárra, és üres kézzel, pajzs és sisak nélkül, mint Szent Márton: elindulsz kifelé, elindulsz, mert már minden a tiéd, nincsen hát szükséged semmire. Te magad elég vagy ennek az országnak, ennek a világnak!

Nekünk, bencéseknek, van egy nagyon rövid jelszavunk. Ott van szinte minden kapun, ajtón, címeren. Ott van rajtad is: Pax – béke. A béke az ilyen. Nem konfliktusmentes, hanem fegyvertelen. Bízik önmagában, mint Szent Márton, és ráhagyja Istenre a többit.

Lám, az ellenség, látva Márton bátorságát, hogy minden fegyver nélkül valaki ki mer állni, az ellenség megijedt, és azonnal békét kért. Békét, amelyhez elegendő egyetlen szegfű. Vagy az se kell.

Kedves Fiúk!

Már mindent megtanultatok. Nem féltelek Benneteket. Induljunk, mert nagyon nagy szüksége van rátok a világnak! Isten Veletek!