„Nem a felvételire, hanem egy életre tanuljuk a nyelvet” – ezt a szemléletet próbálja a diákjainak is átadni Lengyel Krisztina francia-latin szakos nyelvtanárunk. A siker pedig nem marad el: bár második nyelvként tanulják a fiúk a latint vagy a franciát, többségük eléri a B2-es szintet, vagyis még érettségi előtt középfokú nyelvvizsgát tesz.
Teljesen pályakezdőként került Pannonhalmára Lengyel Krisztina. Egy éve tanított még csak volt középiskolájában, a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban, amikor Titusz atya, az akkori igazgató „átcsábította”. Nem volt könnyű döntés, mert imádott egykori alma materében dolgozni. Latin-francia szakosként azonban – mivel ezek a nyelvek a kevésbé preferáltak közé tartoznak – biztosabbnak látta jövőjét a bencés gimnáziumban, ahol másodikként kötelező latin nyelvet választani. „Az első időszak óriási kihívás volt a számomra. Fiatal, pályakezdő női tanárként el kellett fogadtatnom magam a fiúkkal. Egy koedukált iskolából idejöttem a 157 centimmel, 24 évesen egy bencés fiúgimnáziumba. Először hitetlenkedve néztek rám a diákok, hogy Úristen, ő fog nekünk tanítani!?” – meséli nevetve. Végül mindannyian belerázódtak.
A tanárnő elmeséli, hogy a pannonhalmi közösség teljesen különbözik más iskolai közösségektől. Azzal, hogy a diákok itt élnek, sokkal szorosabb és bensőségesebb velük a kötelék. Volt, hogy egyik tanítványa az órán vallotta meg szerelmi csalódását: „Tanárnő két és fél év után most szakított velem a barátnőm. Kérem, ma ne kínozzon” – írta üzenetként a kockás papírra. A tanárok ismerik a fiúk minden rezdülését, és persze ez fordítva is igaz. „Mindent látunk belőlük. Én délelőtt azt, hogy mit csinálnak, mit nem csinálnak. A prefektus délután meg azt, hogy min gondolkoznak, miért rágják a tollukat. Anyák és apák vagyunk egyszerre.” Pont ez a szoros és közvetlen kapcsolat az, amitől tanítani is egyszerűbb – magyarázza. Mivel sokkal jobban ismeri a diákjait, könnyebb megtalálni azt a módszert, amivel sikert érhet el náluk. Szabad kezet kap abban, hogy hogyan tanít, milyen könyvekből. A lényeg, hogy a kitűzött célt, azaz a második nyelvből a középfokú nyelvvizsgát elérjék a fiúkkal.
A francia nyelv megélésére pedig számos lehetőség nyílik. 2014 óta ugyanis Pannonhalmára „költözött” az Alliance Française, a Francia Kultúrintézet. Ahogy Kriszti mondja, a gimnázium ajtaja nyitva áll a „franciás” programok előtt: színházi esteket, kulturális rendezvényeket tartanak és a Frankofón filmnapokba is bekapcsolódnak. Ráadásul a nyelvvizsgát is helyben tudják letenni a fiúk, nem kell máshová utazniuk. A tanítás mellett szabadidejében mint önkéntes az intézet vezetőjeként dolgozik. Azt mondja, diákjai adnak neki erőt nap mint nap. „Az elmúlt ezer év öröksége is inspirál, és egyúttal emlékeztet minden alkalommal, amikor csak kinézek az ablakon, hogy itt valóban egy műhelyben dolgozunk együtt. A célhoz vezető úton mi, tanárok is formálódunk, nemcsak a diákok. Ez a fajta spiritualitás és közösség pedig csak az itteni, internátusformában élhető meg.”
